Telekkönyv, 1914 (19. évfolyam, 1-12. szám)

Melléklet: Telekkönyvi iskola

151 zés esetében a tulajdonostársaknak hozzájárulását, és terhelés esetében a jelzálogos hitelezők beleegyezésének igazolását, ha a lejegyzés szétdaraboldssal, az ingatlannak a természetben való kihasitásával, tényleges megosztással jár; mert csak ez esetben lehet a lejegyzés sérelmes a tulajdonostársakra vagy a jelzálogos hitelezőkre nézve. Az ilyen lejegyzés azonban nemcsak a L jel alá vett telekkönyvi testnél, hanem a + jel alá vett telekkönyvi testeknél is előfordul és igy az ilyen szétdarabolással járó lejegyzésekkel összekapcsolt hátrányok és nehézségek el nem kerülhetők a + jel alá vétel esetében is. Ennélfogva a L jel alá vétel ellen felhozott érvek többé vagy nem állanak meg, vagy pedig közösek a + jel alá vételre vonatkozókkal. „Telekkönyv" cimü folyóiratunk 1904. évi május hó 1-én megjelent 5-ik számában „Átvitel változatlan telekkönyvi állással" cimü cikkünk végén igy szóltunk: Tekintettel arra, hogy az 1836: IV. tc. 9. és 10., ugy az 1840: VIII. tc. 4. §-ának az úrbéri külső birtoknak a belsőségtől való elszakitását és a telkek szétdarabolását tiltó, ugy az úrbéri telkek szerzését megszoritó határozatait az 1871. évi LIII. tc. 55. §-a már eltörölte és ennek folytán a telekkönyvi rend 50. § a) pontjában emiitett politikai engedélyre ezek tekintetében többé szükség nincs: telekkönyvi szempontból nincs többé különbség a nemesi, úrbéri és polgári birtok között. Nincs tehát immár semmi értelme annak, hogy a betétben az ingatlanok I. jegy alatt vétetnek fel. Sokkal helyesebb volna azokat sorszámok alatt telekkönyvi jószágtestekké alakítva + jegy alatt felvenni; mert ez esetben minden egyes sorszámmal megjelölt telekkönyvi jószágtest egy önálló földdarab, egy külön ingatlan volna és a betét A) lapja az ingatlanok darabszáma tekintetében is hü tükre lenne a természetben létező valóságnak. A betétben ez esetben annyi lenne a telekkönyvi jószágtest: ahány különálló és önálló földdarab (ingatlan) a természetben van; és viszont a természetben is annyi volna az ingatlan, amennyi tlkvi jószágtest van a tlkvi betétben. Ez ellen csak egy szempont szól. A + alatt felvett minden egyes sorszámmal megjelölt ingatlan egymagában véve egy tlkvi jószágtest lévén: a több sorszám alatt egy betétben felvett és — jegy alatt csoportosított ingatlanok mindegyike külön-külön megterhelhető; ami az esetben, ha ugyanazon betétben sok + jegy alatt felvett tlkvi jószágtest van és azok mindegyikére külön-külön szerez-