Telekkönyv, 1914 (19. évfolyam, 1-12. szám)

Melléklet: Telekkönyvi iskola

152 tétnek zálogjogok, a betét C) lapja nehezen áttekinthe­tővé válik egyrészről, másrészről pedig az ingatlanoknak birói elárverezése esetében a sorrendi tárgyalások és vé­telárfelosztások válnak nehézkesekké és olykor bonyo­lultakká. De ez a hátrány eltörpül a fentebb emiitett előny mellett. A + jel alá vétel mellett ekkor elfoglalt álláspon­tunkat, nem szivesen bár, de kénytelen vagyunk most is fen­tartani mindaddig, amig a telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló 1886: XXIX., 1889: XXXVIII. és 1891: XVI. tc. végre­hajtása tárgyában 1893. évi május hó 26-án 19.665 IM. szám alatti igmrendelettel kibocsátott Utasítás 122 §-ának 2. pontja hatályon kivül nem helyeztetik és amig' el ném rendeltetik, hogy a tlkvi betétek A) lapjain is külön sorszámmal csak azok az ingatlanok jelöltessenek meg, amelyek a valóságban természetes határok közt egy darab földet, egy különálló te­rületet képeznek, tekintet nélkül arra, hogy a tisztán csak az adózás szempontjából készült földadókateszter azt az egy drb földet a mivelési ágak, osztályozás és tisztajövedelem külön­bözőségénél fogva hány helyrajzi számmal jelölte meg. Ha majd tlkvi betétjeink is hü tükrei lehetnek a termé­szetnek : egy pillanatig sem fogunk késni az I. jel alá vétel mellett állást foglalni. A lejegyzés és az átjegyzés. Annyiszor emlegettük már a lejegyzést és átjegyzést, hogy itt az ideje tüzetesen szólnunk a lejegyzésről és az átjegy­zésről. A magyar tlkvi rendt. 56. §a szerint: A le- és hozzájegyzések csak következő föltéte­lek alatt engedtethetnek meg : a) a netalán köztekintetekből szükséges politikai engedelem igazolása előterjesztendő ; b) a lejegyzendő részleteknek pontosan és hatá­rozottan kell kijelölve lenniök; cj ha valamely telekkönyvi birtokrészletből annak

Next

/
Oldalképek
Tartalom