Telekkönyv, 1914 (19. évfolyam, 1-12. szám)

Melléklet: Telekkönyvi iskola

145 alatti szántót, sem a 4. sorsz. (801—803.) hrsz. alatti szőlő-, legelő- és gyümölcsösből álló birtokrészietet, sem az 5. hrsz. 1074., 1075., 1076. hrsz. alatti szántó, rét és kaszálóból álló földbirtokot nem lehet. Legalább 2 darab földnek kell lenni, hogy római számmal lehessen a birtokot megjelölni. — A római számmal megjelölt birtok tehát mindig kettő vagy ennél több sorszámmal megjelölt földből áll. Például: I. 1. 76. Ház 27. sz. a. udvarral —'300 77. Házi kert —'400 78. Csűrös kert —'600 2. 402. Szántóföld a Heves dűlőben 9*400 3. 601. Szántóföld a Verőfényes dűlőben 18" — 602. Terméketlen a Verőfényes dűlőben V — 603. Kaszáló a Verőfényes dűlőben 2*800 4. 808. Rét az országúti dűlőben 12*400 5. 975. Erdő a Fenyves dűlőben 25" —• 6. 1418. Legelő a Mogyorós dűlőben 20' — Ez a római L számmal megjelölt és 1—6. sorszám alatt felvett birtok a természetben ugyan hat darab földterület, amelyek mindegyike önálló telekkönyvi test is volna, ha ez a birtok + jellel volna megjelölve, de mert római I. számmal jelöltetett: jogilag már egy telekkönyvi test, amelyet csak együttesen, tehát csak az egész A. L 1—6. sorszám alatt felvett egész birtokot lehet zálogjoggal vagy telki (dologi) teherrel megterhelni, de annak egyes sorszámok alatt foglalt birtokrészleteit nem; s elidegeníteni, másra átruházni is csak lejegyzés mellett lehet. Mire való volt a kétféle (I. és -+-) megjelölés? Dehát e telekkönyvi iskolába járó hallgatóink méltán kérdezhetik, hogy mire való volt ez a kétféle megjelölés, amikor egyszerűbb volt volna minden birtokot + jel alatt felvenni ?! Kissé messze a múltba kell visszatekintenünk, hogy e kérdésre megfelelhessünk. Káplánv : „Felaöbirós&jfi határozatok rendszeres tfyüjteméuye " A ,,TelekkÖ0yv" clmü folyóirat melléklapja. Második könyv. Első kötet, „Telekkönyvi iskoU " 10