Telekkönyv, 1914 (19. évfolyam, 1-12. szám)

Melléklet: Telekkönyvi iskola

135 Az 1870. febr. 5-iki (erdélyi) tkvi rendelet 57. §-a pedig igy : A zálogjog csak az egész telekkönyvi jószágtestre, közös jószágoknál pedig mindenik tulajdonostárs jutalékára is, de sem birtokrészletekre, vagy a telekkönyvi jószágtest részeire, sem pedig valamely közös tulajdoni jutalék egy részére nem szereztethetik. Azonban a bérleti* (haszonbérleti) jog, ugy a használati és haszonélvezeti szolgalom nemcsak az egész telekkönyvi jószágtestre, hanem annak egyes alkatrészére, vagy a birtokrészletek egyes részére is bejegyeztethetik. (54. §.) A birtokrészletek sorszámozása. A telekkönyvi test, annak tárgya és alakítása, fogalma s jogi természete cimek alatt közölt szabályokból immár megállapithatjuk a következőket. Az önálló földrészlet egymagában mikor telekkönyvi test? a) Minden ingatlan, mely természetes határok között ugyanazon egy természeti vagy jogi személynek kizárólagos, avagy több természeti vagy jogi személynek osztatlan, de az egészhez viszonyított arányban meghatározott részben közös birtoka önálló földrészlet még akkor is, ha az természetes határain belül különböző mivelési ágakból (szántó, rét, kaszáló, legelő, erdő, szőlő, irtvány, nádas, gyümölcsös) áll, vagy ha az természetes határain belül utak, mesgyék, csapások, szakadékok, árkok, patakok, folyók, tavak, mocsarak vagy hasznavetetlen földterületek által különböző részekre is van oszolva, vagy pedig adózás szempontjából különböző osztályokba van sorozva és ezek miatt az adóföldkönyvben külön helyrajzi számokkal megjelölve; — de ez az önálló földrészlet egymagában véve telekkönyvi test csak akkor lesz, ha az telekjegyzőkönyvben f jel alatt van.