Telekkönyv, 1914 (19. évfolyam, 1-12. szám)

Melléklet: Telekkönyvi iskola

136 Mikor kap a földrészlet egy helyrajzi számot? b) Minden, a természetben egy darab, természetes határokkal biró földet képező földrészlet, habár több helyrajzi száma van, a helyszínelés folytán készült telekjegyzőkönyvekben csak egy rendszámot (sorszámot) kapott. Ezt a rendszámot a telekjegyzőkönyv A) lapján az első rovatban a helyrajzi szám előtt; — ha pedig a természetben egy dirab földet képező birtokrész (a fenebbi a) pontban emiitett telekkönyvi test) zárjel alá vett több helyrajzi számból állott» a zárjel közé foglalt p. o. (25—28) helyrajzi számok előtt; — ha azonban ezek a helyrajzi számok nem voltak zárjel közé foglalva, hanem egymás alá irva, mindig az első helyrajzi szám előtt kellett világosan és nagy számmal beírni. Ennélfogva ha azt akarjuk megtudni, hogy valakinek a telekjegyzőkönyvben levő birtoka hány darab természetes határokkal biró földet képező önálló földrészletből áll: megnézzük telekjegyzőkönyvének A) lapját és megolvassuk az első rovatban a rendszámokat; mert ahány a renászám, annyi a földrészlet; és ha azok f jel alatt állanak, akkor egyszersmind annyi ott a telekkönyvi test is, amennyi a rendszámmal ellátott önálló földrészlet. De ha azok I. jel alatt vannak: akkor valamennyi ott levő külön rendszámmal (sorszámmal) ellátott önálló földrészlet jogilag csak együttvéve képez egy telekkönyvi testet. Egyetlen, természetes határok között fekvő földet képező önálló földrészlet tehát nem mindig önálló telekkönyvi test, hanem csak akkor, ha a telekjegyzőkönyvben +• jel alatt van. Vannak, akik a telekkönyvi test elnevezést helytelennek, a „Grundbuchskörper" nem szerencsés (szolgai) fordításának tartják és a „telekkönyvi jósz-íg" elnevezés használatát ajánlják. Lássuk csak, hogy a magyar szövegű helyszinelési'szabályok, a törvények, rendeletek és utasítások milyen szóval jelölték meg azt a fogalmat, amit a német „Grundbuchskörperunek mond. Az 1853 április 18-iki igazságügyminiszteri rendelet 14., 16., 17., 19. és 20. §-ai „telekkönyvi jószág"-nak, mig e rendelet lő. §-a előbb kétszer „telekkönyvi jószág"-nak, később az f) pont alatt már „telekkönyvi javak"-na]t mondja. Az 1855 dec. 15-iki tlkvi rendtartás 3. 24. 30. 35. 36. 37. 41. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 106. és 135. §-aiban „telekkönyvi