Telekkönyv, 1914 (19. évfolyam, 1-12. szám)

Melléklet: Telekkönyvi iskola

134 1853. ápril 18 án kelt ministeri rendelet (birod. törv. lap. 55. szám) 14—19. §§. és 1867. november 8. imren­delet 8. §-nak elvei szerint egyesithetők, ezen telek­könyvi jószágtesthez hozzájegyezni, mi által azok ennek kiegészítő alkatrészeivé válnak. Hasonló módon kell eljárni a közösen birt telek­könyvi jószágtest testi elosztása esetében is K Az erdélyi tkvi rendit 55. §-a ettől annyiban tér el, hogy b) pontjának „jegyzendő be" szavai helyett „betűkkel jegyzendő be" szavak vannak; továbbá hogy c) pontjában „s vagy önálló" szavaktól kezdve e pont végéig a következőkkel van helyett­tesitve: „és ha a szerző részére már egy telekjegyzőkönyv nyittatott, ebbe vagy mint önálló birtoktestet, vagy egy más birtoktest alkatrészeként ái jegyezni; ha pedig ily telekjegy­zőkönyv a szerző számára még nem nyittatott: az át­jegyzés egy újonnan nyitandó lapon eszközlendő; az ily bejegyzés illetőleg áthelyezés azonban csak akkor teljesítendő, ha a tulajdonjog bekebelezése rendeltetik el a szerző javára, a birtoktest egyes alkatrészére elrendelt előjegyzés ily át­jegyzés nélkül foganatosítandó.ftl) Az 1855. dec. 15-iki tkvi rendeletet 57. §-a igy szól: A zálogjog csak az egész telekkönyvi jószágtestre, közös jószágoknál pedig mindenik tulajdonostárs juta­lékára is, de sem birtokrészletekre, vagy a telekkönyvi jószágtest részeire, sem pedig valamely közös tulajdoni jutalék egy részére nem szereztethetik. (54. §) 1 Ciceró botükkel szedetjük a tkvi rendtartások egyes §-ainak szó sze­rint idézett intézkedéseit. Ott, ahol az erdélyi rendtartás eltér a magyartól: az erdélyit külön is hozzuk; csekélyebb eltérésnél pedig a ciceró szövegben az <;ltérést cursiv betűkkel szedetjük, esetleg külön megjegyezzük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom