Telekkönyv, 1913 (18. évfolyam, 3-12. szám)

1913 / 5. szám - Egy gyakorlati eset - tanulságul

82 A város képviselőtestülete a kérelemnek helyt adott, a város egyik tejkén a társaságnak a jelzett célra „félülépitményi" jogot engedett és utasitotta a tanácsot, hogy az ügyletről okiratot állitson ki és azt jóváhagyás végett mutassa be. Az okirat elkészült, szórói-szóra evvel a szövegezéssel: „FELAJÁNLÁSI OKMÁNY. Az x-i gőz- és kádfürdő egyesület abbeli kérelmére, hogy a fürdő felépítéséhez egy városi telek a vállalat közhasznosságára való tekintettel átengedtessék, X város az x-i 566. sz. tjkvben felvett, tulajdonát képező, 989., 990. és 991. hrsz. alatt foglalt ingatlanait átengedi a gőz- és kádfürdő egyesületnek, következő jogok és kötelességek mellett: a) A fenthivatkozott földrészletek csak a gőz- és kádfürdő felépítésére szolgálnak és csak addig maradnak az egyesület birtokában, mig az egyesület ezen célt szolgálja; ha pedig az egyesület bármily okokból feloszlana, vagy a gőz- és kádfürdőt felhagyná vagy más célnak hasznosítaná, ekkor az átengedés azonnal megszűnik és a földrészletek a város közönsége tulajdonába mennek át és az építkezésekért semmiféle kártalanítás nem nyujtatik. b) A városi képviselőtestület beleegyezése nélkül az egyesület a földrészletek vagy épületek használatát sem egészben, sem részben harmadik személynek vagy egyesületnek át nem engedheti. c) A gőz- és kádfürdő egyesület köteles a földrészletek nyilvános terheit mint ellenszolgáltatást a használat tartama alatt sajátjából viselni. d) Az egylet kötelezi magát a teljesen vagyontalanoknak orvosi rendelvényre ingyen fürdőket rendelkezésre bocsájtani. e) A teleknek elöl fekvő, a .. . sétány felé eső része az egyesület által parkírozandó. fj X város beleegyezik, hogy a használati jog mint szolgálmány fent elősorolt módozatok mellett az x-i gőz- és kádfürdő egyesület javára az x-i T>66. sz. tjkvben felvett 989., 990. és 991. hrsz. alatti ingatlanokra a szolgálmány t élvező egyesület költségére bekebeleztessék. — Kelt, stb." Ez okirat a képviselőtestület és a felsőbb közigazgatási hatóságok által jóváhagyatván, annak alapján az abban megjelölt részletekre a társaság javára a tkvben „a haszonélvezeti jog" kebeleztetett be, még pedig „az uralgó telek fennállásáig". Évek múlva a városnak az ekként átengedett telek egy részére utcanyitás céljából szüksége lett. Tárgyalásokba bocsátkozott a társasággal, de eredménytelenül. Ez a szükségelt terület átengedését megtagadta. Quid tunc?! Az első kérdés az, hogy minő jogot szerzett a társaság ?* * A szóban forgó város területén az osztrák polg. törvénykönyv van hatályban, de jól tudjuk, hogy ennek a törvénynek a tkvi jogok szerzésére és megszüntetésére vonatkozó szabályai az ideigl törvk. szabályok £ 21. és 156! f ai értelmében a magyar magánjog hatályterületón is érvényesek.