Telekkönyv, 1913 (18. évfolyam, 3-12. szám)

1913 / 5. szám - Egy gyakorlati eset - tanulságul

Három féle jogról van szó. A képviselőtestület határozatában építményi jogról (superficies), az okiratban használati jogról, a bejegyzésben haszonélvezeti jogról. Melyiket szerezte meg e jogok közül? Amily pongyolasággal az okirat szövegezve van, ezt határozottan megállapítani lehetetlen. Ami első sorban a superficiest illeti, ez az optkv. 1125. §-a szerint a telek felszinének haszontulajdona. Akit tehát ez a jog illet (az u. n. superficiarius), az tulajdonos. Nem teljes tulajdonos, mert a tulajdon meg van osztva közte és a főtulajdonos közt (optkv. 357. §), akit a telek állaga és a felszin alatti haszonvétel illet, de mindenesetre tulajdonos. Az okirat a) pontja ugy szól, hogy abban az esetben, ha a társaság feloszlik, vagy a fürdőt elhagyja avagy más célra használja, akkor az átadott telek a város tulajdonába megy át. Ez — kapcsolatban a képviselőtestületi határozattal — superficies alapításának szándéka mellett szól, mert hiszen a város tulajdonába csak az mehet át, ami eddig nem volt tulajdona. Kell tehát, hogy a város a társaságra tulajdont ruházott légyen át, még pedig arra való tekintettel, hogy az okirat a) pontja szerint az átadott „földrészletek csak a gőz- és kádfürdő felépítésére szolgálnak" haszontulajdont, melyet egyúttal bontó feltételtől is függővé tett („ha pedig az egyesület...feloszlana..." stb.) és az okirat b) pontjában feltételes elidegenítési tilalommal is korlátozott. Ez a túlságos korlátozás azonban a tulajdonjogi tartalmát úgyszólván teljesen üressé teszi. Maga a haszonvétel is korlátozva van, mert az épület csak fürdőnek használható, a teleknek be nem épített része pedig az okirat e) pontja szerint „parkírozandó". Ha hozzávesszük még ehhez, hogy az okirat egyáltalán nem szól — miként a képviselőtestületi határozat — „felülépitményi" jogról, hanem csak használatról és kifejezetten a használati jognak telekkönyvi bekebelezését engedi meg: rendkívül valószínűtlennek kell tekintenünk a superficies alapításának szándékát. Az okirat csak „használatiról beszél és „használati jog" (mint szolgálmány" ?!) telekkönyvi bekebelezését is engedi meg. Használati jog alatt az optkv. 504. §-a értelmében más megállapodás hiányában érteni kell az idegen dolognak az ál-