Telekkönyv, 1913 (18. évfolyam, 3-12. szám)

1913 / 3. szám - Egyetemlegességből folyó viszásságok

57 Természetesen itt többségi döntésről sem lehet szó, mert a többség a kisebbség magánjoga felett a kisebbség tagjait kötelezőleg nem disponálhat. Épugy nem disponálhatnak az egyes vagy az összes jogosultak magánjoga felett a csoportképviselök, tehát anyagi jogi kérdésekben sem az egyes, sem az ö^zszes jogosultak nevében egyezséget nem köthetnek. Ellenben az eljárás körében hatályos egyezséget köthetnek, igy pl. a müködö mérnök, a bizalmi férfiak, az osztályozást és becslést teljesítő szakértők megválasztása kérdésében stb. (V. ö. 500/908. IMR. 11. §-ának s a 30/909. LMBU10. §-ának' el<ö bek. eir, amely rendeletek az eljárást szabályozzák, tehát a csoportképviselöket csak az eljárás körében ruházzák és ruházhatják fel az egyezségkötés jogával.) Ha a második bekezdésben említett kérdések tekintetében egyezség nem jön létre és hivatalból vagy alaposnak talált kifogás folytán megállapított olyan mellőzés esete forog fenn, melynél a fennálló anyagi jogi szabályok szerint, a mellőzöttnek, illetőleg jogutódjának a részesedéshez való joga még fennáll, a biróság köteles a sérelmeket akként orvosolni, hogy a tényleges felosztás eredménye a lehetőséghez képest fenntartassék. A tényleges felosztás érvénytelenítését és ezzel kapcsolatban uj felosztás foganatosítását a biróság csak akkor rendeli el, ha az emiitett sérelem a felosztás kiigazítása utján nem orvosolható (v. ö. 20,326/890. LM. sz. rend. 49. § második bek.-ét 50—51. § ait.) Ha tehát pl. a közös legelőnek tényleg csupán egyrésze osztatott fel, míg másik része továbbra is közösben maradt, a biróság helyesen ugy jár el, hogyha a tényleges felosztás által sérelmet szenvedettek illetményeit a legelőnek közösben használt részéből hasítja ki, vagy ha a kihasitás akadályba ütközik, a sérelmet az illető felek közös legelőbeli tulajdoni hányadrészeinek megfelelő felemelésével vagy egyébként megszünteti. Ha ilyen esetben a biróság a tényleges felosztás érvénytelenítéséhez és uj felosztás elrendeléséhez és foganatosításához folyamodna, ezzel esetleg az elbirtoklási időt is meghaladó tényleges birtoklási viszonyokat kellő ok nélkül felforgatná, ami azoknak a tényleges birtokosoknak, akik a tényleges birtokukban levő legelőrészleten költséges beruházásokat eszközöltek ;pl. épületet emeltek, szőlőt ültettek), esetleg jelentékeny károkat okozhat. E mellett az eljárási költségek tetemes emelkedése valamennyi telet ok nélkül sújtaná. (G.) Telekkön} \i betétszerkesztö munkálatok elrendelése. A m, kir. igazságügyminiszter az 1886: XXIX., az 1889: XXXVIII. és az 1891: XVI. te. értelmében a tlkvi betétszerkesztö munkálatok foganatba vételét a battonyaí, felsőpulyai és nagykároly falvai kir. járásbíróságok területére elrendelte. A telekkönyvi bel átszerkesztő személyzet 8 tagból álló küldöttsége tisztelgett a folyó évi február hó 6.-án az igazságügyminiszternél és a pénzügyminiszternél. A küldöttség vezetője dr. Török István betétszerkesztő biró részletesen előadta, hogy a betétszerkesztö személyzet napi és fuvardijátalánya két szempontból különösen sérelmes. Először azért, mert még 1*87 ben voltak megállapítva az 1S74. évi 3341. IM. szám alatt kelt napidíj szabályozás alapul vételével, azóta pedig minden szükséglet ára kétszeresre, sőt háromszorosra emelkedett. Másodszor azért, mert a VII. fizetési osztályba sorozott betétszerkesztö bírónak és a X. fizetési osztályba sorozott betétszerkesztő jegyzőnek, továbbá