Telekkönyv, 1913 (18. évfolyam, 3-12. szám)

1913 / 3. szám - Egyetemlegességből folyó viszásságok

58 a VIII. is a. X. fizetési osztályba sorozott telekkönyvvezetőnek egészen egyenlő napi ós fuvardijátalánya van, pedig más alkalmazottak napi és fuvardijai fizetési osztályonkint emelkednek. Ez okból az átadott két ivre terjedő részletes emlékirat és törvénytervezet értelmében, törvényhozás utján a következő összegekben kéri a napi és fuvardijátalányokat megállapítani: a XI. fizetési osztályban évi (500 K napi-, 600 K fuvardíj átalány. a X. „ „ „ 800 K „ 800 K a IX. „ . „ 1000 K . 1000 K { a VIII. „ , „ 1400 K „ 1400 K a VII. „ „ „ 1900 K „ 1900 K Dr. Balogh Jenő igazságügy miniszter a küldöttséget szívesen fogadta s válaszában azt a kijelentést tette, hogy a telekkönyvvel ö is foglalkozott, a betétszerkesztö személyzet működésének fontosságát ismeri, az ügyet behatóan fogja tanulmányozni s örülni fog ha az emlékiratot kedvező elintézésben részesítheti. Dr. Teleszky János pénzügyminiszter figyelmesen meghallgatván az előterjesztést, kijelentette, hogy az állam már eddig is, különösen a legutóbbi időkben, nagyon sokat tett az alkalmazottai érdekében, ö nagyon szívesen megteszi, amit megtehet, tanulmányozni fogja az ügyet s a kérelmet iparkodik lehetőleg teljesíteni. A küldöttség tagjai a miniszterek válaszát köszönettel vették tudomásul. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. I. E. ügyvéd urnák Gödöllő. Y. község területén az x-i lecsapoló társulat vízlevezető és gyűjtő főcsatornákat létesített Ezekbe a főcsatornákba torkolnak az érdekelt földulajdonosok által létesített 1 csapoló ineliókcsatornák, amelyek, a tulajdonosok földjeiről a talaj- ós csapadékvizeket a kérdéses főcsatornákba vezetik. Ezek a mellékcsatornák magántulajdonban levő fekvősógeken vonulnak. E csatornák területe nincs k,sajátítva s az érdekelt tulajdonosok e részben társulattá nem szeivozkedtek Kérdi: van-e joga az úrbéri bíróságnak a tagositási eljárás során ezeknek a magánlecsapoló csatornáknak területét a község tulajdonába adni. E részben a következőket jegyezzük meg: A vízjogi törvény (1885: XXill te.) 2. §-a szeiint az ilyen lecsapoló csatornák „a vízvezetési jogifal együtt azon ingatlannak tartozékát képezik, amelynek szolgálatára rendéivé vannak". Másrészt „minden birtokos teljes és előleges kártalanítás ineilett tűrni tartozik, hogy birtokán keresztül ha ósági engedély alapján a viz átvezeitessék vagy levezottessék ..." (id. tcikk 5ÍJ. § első tél mondat). Ezek szerint tehát az ilyen lecsnpoló csatorna területe ama földrészletekhez képest, amelyeken keresztül a csatorna vezettetik, részenkint az illető földrészletek tulajdonosaié s a viz lefolyása szériát a magasabb fekvésű területek javára s az alacsonyabb fekvésű területek terhére vizlevezetósi szolgalom áll fenn. Az érdekelt földrészletek tulajdonosai a lecsapoló csatorna létesítésére és fentartására társulatot alakithatnak (id tcikk 68. § 2. sz., 129 , 130. §§). Az ilyen társulattá alakulás — természetesen — a tulajdoni viszonyban változást nem létesít. Az 1881. XLI tcikk (kisajátítási törvény) 1 §-ának 5 száma szerint a belvizek levezetése céljából kisajátításnak van helye. Kisajátítás által a kisajátító vállalat (természetes vagy jogi szemóly) az ingatlannak tehermentes