Telekkönyv, 1913 (18. évfolyam, 3-12. szám)

1913 / 3. szám - Egyetemlegességből folyó viszásságok

56 Ónként értetődik zzonban, hogy ha az úrbéri ítéletben megnevezett jogosultak tulajdoni hányadrészeit a tényleges birtokláshoz képest a tényleges birtokosok nevére kell felvenni és ha ennélfogva valamely telekjegyzőkönyvbe valamelyik sz—i volt úrbéres J0'J »t,ooo-ed rész legelőilletményónek például fele, a másikba pedig a másik fele veendő fel, akkor tekintettel arra, hogy a számláló (a 409 szám) kettővel osztva nem egész, hanem tizedes számot ad, a tulajdoni hányadrészeket kifejező törtszámok közös nevezőjét az eddiginek kétszeresére vagyis G0,000-re kell emelni s ehhez képest a tulajdoni hányadrészt kifejező valamennyi törtszám számlálóját kettővel meg kell szorozni. Hasonlóképen kell eljárni, ha harmad, negyed stb. részeket kell telekkönyvezni, habár csak egy sz—i legelőilletmény szenved is ily osztást. Már a f—i legelőbeli tulajdoni hányadrészt kifejező törtszámok számlálója 2 vei, 4-el, 5-el, 8-al, 10-el osztható, ezért ilyen eldarabolások esetén a közös nevező változtatása szükségtelen, a :i, fi, !>-ed részekre való eldarabolás esetén azonban már okvetetlenül fel kell megfelelően emelni a tulajdoni hányadrészeket kifejező valamennyi törtszám számlálóját és a közös nevezőt. (G.) A magánúton foganatosított legelófelosztás bírói jóváhagyásának kérdéséhez. A 20,326 890. IM. sz. rendeletnek ama szabályai szerint, melyek a volt úrbéresek közös legelője tényleges felosztásának birói jóváhagyása körül követendő eljárást szabályozzák, a jóváhagyási eljárásban „a feloszthatóság kérdésén felül (fi. §)" hivatalból kinyomozandó és csak az nyomozandó ki, hogy kik a jogosultak és hogy a jogosultak valamelyike a birói ut mellőzésével végbement tényleges felosztásnál nem mellöztetett-e (4!). § 1. bek.). Ha mellőzés esete forog fenn, vagy ha a felosztás ellen valamelyik jogosult kifogást tesz, az eljáró biró köteles a felek között egyezség létrehozatalát megkísérelni, ami ha sikerül, akkor az egyezség irányadó abban a kérdésben, vájjon a tényleges felosztás mennyiben szorul pótlásra és kiigazításra és esetleg — amennyiben a felek az egyezségben a tényleges felosztást érvénytelenítik — van-e szükség uj felosztásra. Itt közbevetőleg kiemeljük, hogy valódi és a bíróság által — egyéb előfeltételek fennforgása esetében — figyelembeveendő egyezség azonban csak akkor forog fenn, ha az összes felek személyesen, vagy törvényes vagy szerződéses képviselőik utján az eldöntendő kérdések mikéut való elintézésére vonatkozó ós megegyező akaratukat a bíróság előtt törvényszerű módon kifejezésre jutatták. Ha tehát csak egyetlen jogosult nem nyilatkozott vagy akaratkijelentése a többiétől eltérő tartalmú, egyezségről szó sem lehet. Az u. n. csoportképviselök egyezséget joghatályosan csak az eljárás körében köthetnek, ellenben anyagi jogi kérdésekben mint ilyenek a felek helyett joghatályos nyilatkozatokat nem tehetnek, tehát pl. oly egyezséget joghatályosan nem köthetnek, mely szerint akár az egyes, akár az összes volt úrbéresek nevében lemondanak ezeknek arról a jogáról, hogy legelőilletményüknek a törvényszerű mértéket meg kell ütni-e, vagy amely szerint tagosítás'esetén egyesek a tagosításba bevont fekvőségeiknek ne egyenértékét, hanem annál többet vagy kevesebbet kapjanak stb. A közös fekvőségek birói uton kívül foganatosított felosztásának birói jóváhagyása iránt folyó eljárásban a csoportképviselők joghatályosan, vagyis a csoport tagjait kötelezöleg nem köthetnek oly egyezséget, pl, mely szerint a tényleges felosztást érvénytelenítik s esetleg uj felosztást határoznak el stb,