Telekkönyv, 1913 (18. évfolyam, 3-12. szám)

1913 / 9. szám - A jelzálog telekkönyvi váriációja

133 A jelzálog telekkönyvi variációja. Irta Kritsa Izidor, a budapesti kir. törvényszék igazgató-telekkönyvvezetője. Az Optk. 293. §-a szerint azok a dolgok, amelyek állaguk megsértése nélkül egyik helyről a másikra nem tehetők át, ingat­lanoknak neveztetnek. Az ingatlan fogalma alatt pedig ugyancsak az Optk. 294—297. §-ai szerint nem csupán az állagát értjük az ingatlannak, hanem értjük egyfelől a természetszerű tartozékát képező növedékét is (termés, stb.) amely tehát természeténél fogva az állaggal állandó kapcsolatban van, mig másfelől mindazokat a tartozékokat is (épü­letek, kutvedrek, stb.) amelyek mesterségesen az állaggal állandó kapcsolatba hozattak. Ekként az állag csak egyik jogositványa (tértulajdon) az in­gatlanból álló teljes tulajdonnak, amelynek a telepitvényekről szóló J 873 : XXII. t,cikk végrehajtása előtt elkülönítetten is a forgalom tárgyát képezett többi jogositványa (térhaszonélvezet és épülettulaj­don), valamint e törvény végrehajtása után is telekkönyvileg meg­szerezhető, a haszonélvezet fogalmával teljesen felölelt egyéb hasz­nai (a természetszerű tartozékot képező termésből és a mesterséges tartozékok bérösszegéből álló gyümölcsei) — egy-egy kiegészitő részét képezik az ingatlannak. És igy, amint az ingatlanra szerzett tulajdonjognál az ingat­lan alatt annak nemcsak az állagát, hanem a gyümölcseit is értjük, épp ugy a zálogjognál, valamint általában mindazoknál a teherter­mészetü jogoknál, amelyeknek jelzálogát közvetlen az ingatlan ké­pezi, a jelzálog fogalma alatt az ingatlan állagát és összes tarto­zékait (Optk. 457. §) kell értenünk. Az i881: LX. tcikknek az Optk. 457. §-ából és illetőleg a telekkönyvi rdts 130. §-ának b) pontjából származtatott 211. §-a szerint azonban a végrehajtató a marasztalt fél ingatlanának kife­jezetten a haszonélvozetóre is vezethet végrehajtást, amely tudva­levőleg azzal az előnnyel jár (1881: LX. tcikk 212. §-ának har­madik bekezdése), hogyha az ingatlan a függő termés beszedésé­nek vagy a bérösszeg esedékességének napjától számított egy óv alatt el nem árvereztetik, a függő termésből bejött összeg, vagy a bérösszeg az ingatlanra végrehajtási zálogjogot szerzett korábbi jel­zálogos hitelezők jogaira való tekintet nélkül, az elrendelt zárlat folytán, azon hitelező követelésének kielégítésére fordittatik, aki a végrehajtást kifejezetten a haszonélvezetre (illetőleg a haszonélve­zetre is) kérte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom