Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 4. szám - A végrehajtási törvény 185. és 186. §-ainak értelmezése körül fölmerülő kérdésekről

99 megfelelő utóajánlat adatott be, másképen ki nem adta volna, másodszor pedig azért, mert ez a külön értesités félreértésekre adhat alkalmat az árverési vevőnek, ha ez a hivatalos értesitésre várakoztában az árverési feltételekben megállapított fizetési határidőt be nem tartja és ellene bármely érdekelt fél a 185. § alapján ujabb árverést kér, még kárt is okozhat, mivel ezután már az árverési vevő csak az ujabb árverés elrendelése által okozott összes költségeknek megfizetése mellett tehet az ujabb árverési határnapot megelőzőleg — az árverési föltételeknek eleget. Ne várja tehát az árverési vevő se az árverés jogerőre emelkedéséről szóló külön értesitést, se a vételi bizonyítványnak kikézbesítését, hanem maga nézzen utána, hogy az árverés jogerőre emelkedett s így az ő fizetési kötelezettsége beállott-e ? mert ő — amint ezt már a budapesti kir. ítélőtábla 1882. évi szeptember hó 25.-én 3483. sz. alatt kelt határozatában kimondotta — a fizetés elmulasztása esetén késedelmesnek tekintendő akkor is, ha az árverés jogerőre emelkedéséről külön végzéssel értesítve nem lett. Vannak azonban tlkvi hatóságok, amelyek nemcsak az árverés jogerőre emelkedéséről értesitik külön az árverési vevőt, hanem a fizetési határidőket is nyilvántartják és mulasztás esetén hivatalból hívják fel az árverési vevőt a vételár befizetésére. Ennek a joggyakorlatnak azonban nincs törvényes alapja. A temesvári kir. Ítélőtábla 3627 1901. sz. alatt kelt határozatában kimondotta, hogy az 1881: LX. tc. 185. §-ának első bekezdésében foglalt abból a rendelkezésből, amely szerint az esetben, ha a vevő az árverési feltételeknek a kitűzött időben eleget nem tett, a bánatpénz elvesztésén felül, mely az ujabb árverés során befolyandó vételárhoz csatoltatik s azzal együtt osztatik fel, az érdekelt felek bármelyikének kérelmére a telekkönyvi hatóság ujabb árverést rendel, nyilvánvaló, hogy az érdeklettek maguk tartoznak figyelemmel kisérni, hogy az árverési vevőnek fizetési kötelezettsége beállott-e, annálfogva szabálytalan az első bíróságnak az az intézkedése, amely szerint az árverési vevőt a vételár befizetésére az érdeklettek valamelyikének kérelme nélkül, hivatalból hivta fel. Ez a táblai határozat azonban többet mond, mint kellene 6 mint törvényszerűen lehetne. E táblai határozatból azt lehet következtetni, hogy akkor,