Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 2. szám - Zálogjogilag bejegyzett követelések lefoglalásánál fölmerülő kérdésekről

47 valódi-e ? hogy a valódi okiratban kifejezett jogügylet nem-e színlelt ? hogy az a követelés, amelynek biztosítására a zálogjog bekebelezve van, kifizetés, elengedés, beszámítás vagy bármi egyéb oknál fogva nem szünt-e már meg ? A telekkönyv szerint fenállónak jelentkező nyilvánkönyvi jogra tehát minden jóhiszemű harmadik személy egész nyugodtan szerezhet további nyilvánkönyvi jogokat, még ha később ki is tűnnék az, hogy az a nyilvánkönyvi jog, amelyre ő jóhiszeműen további nyilvánkönyvi jogot szerzett, eredetileg érvénytelenül jegyeztetett be, vagy hogy az eredetileg érvényesen bejegyzett nyilvánkönyvi jog alapjául szolgált okirat hamis, vagy pedig erőszak avagy megtévesztés utján jött létre, még akkor is, ha az okiratban kifejezett jogügylet színlelt, még akkor is, ha az a követelés, amelynek biztosítására a jelzálogszolgál, a valóságban nem létezik, vagy többé nem létezik, hanem kifizetés, elengedés, beszámítás vagy bármi egyéb oknál fogva megszűnt. Az ilyen jóhiszemű jogszerzésnek mindig megvan a jogi hatálya. De a tlkvbe vetett bizalomra már nem hivatkozhatik az a harmadik személy, aki tudta a fenébb emiitett körülményeket; vagyis az a harmadik személy, aki a tlkv szerint fenállónak és érvényesnek jelentkező nyilvánkönyvi jogra rosszhiszeműen szerzett további nyilvánkönyvi jogot; mert a tlkv csak a jóhiszemű szerző nyilvánkönyvi jogát védi. A rosszhiszeműen szerzett alzálognak tehát nincs semmi jogi hatálya, ha ezt a rosszhiszeműséget az ellenfél a perben bizonyítani tudja. Mindig azon fordul meg tehát az alzálogjog bekebelezése jogi hatályának a kérdése, hogy a végrehajtató jó avagy rosszhiszeműen szerezte meg a kérdéses alzálogjogot. 4. A követelések behajtásánál több kérdés merül fel. A végrehajtató az ő adósának végrehajtásilag lefoglalt jelzálogos követelését a jelzálogul szolgáló ingatlanból — árverés folytán történt vételfelosztás esetét és azt az esetet kivéve, ha az alzálogjoggal terhelt követelés biztosításául bekebelezett zálogjog a tlkvi rend. 79. §-ában foglalt fentartással már kitöröltetett — közvetlenül a jelzálog tulajdonosa ellen indítandó per utján be nem hajthatván, kénytelen vagy a saját adósának jelzálogjogilag biztosított követelését végrehajtásilag magára ruháztatni vagy pedig annak behajtására magát feljogosittatni, illetve e végből ügygondnok kirendelését kérni-