Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 11. szám

306 A csődtörvény 36. §-ának rendelkezése, amely a bíróságot a megtámadási perekben a törvényes bizonyítási szabályok alól meggyőződósének alkotásában bizonyos tényekre nézve felmenti, a Pp. 270. §-ának általános rendelkezése következtében felesleges és félreértések kikerülése végett kifejezetten hatályon kivül helyeztetett. A csődtörvény 145. §-a értelmében a felszámolási tárgyalásnál megtámadott követelések iránti pert a kereskedelmi eljárás, azaz a jegyzőkönyvi eljárás szabályai szerint kell elintézni. A törvény ezt a rendelkezést a polgári perrendtartással hozza összhangba. A csődtörvény 145. §-ának utolsó bekezdése szerint a felszámolási tárgyalásnál akár a valódiság, akár az osztályozás tekintetében megtámadott követelések iránti per a csődbíróság hatáskörébe tartozik. Nem volna célszerű, hogy szóbeli eljárás mellett ezek a perek akkor is a törvényszék hatáskörébe tartozzak, ha a követelés összege csekély és a törvényszéki eljárással és a fellebbvitellel járó kölségeket nem birja el. A törvény 23. §-ának második bekezdése tehát abban az esetben, ha a per — tárgyának értékére való tekintettel — a csődön kivül a járásbiróság hatáskörébe tartoznék, csőd esetében is a járásbíróság hatáskörébe utalja a pert. Midőn a törvény a járásbiróság hatáskörét egyedül a per tárgyának értékére tekintettel állapítja meg, abból indul ki, hogy azok az okok, amelyek csődön kivül kívánatossá teszik, hogy bizonyos ügyek az értékre tekintet nélkül a járásbírósághoz utasíttassanak, csőd esetében a valódiság megállapítása iránt indított perben nem forognak fenn. Ehhez járul, hogy ezek a perek az osztályozás kérdését tárgyalhatják. Hogy azonban ezek a perek mégis a. csőd kezelésének helyén intéztessenek el, a törvény az illetékességet a perrendtartás szabályaitól eltérőleg olykép szabályozza, hogy a törvényszéki hatáskörbe tartozó perre a csődbíróság, és ha a per a járásbiróság hatáskörébe tartozik, az a járásbíróság kizárólagosan illetékes, amelynek területén a csődnyitást elrendelő bíróságnak a székhelye van. Ilykép felebbezés utján a járásbirósági per is a csődbíróság elé kerül. A hatáskörre vonatkozó ez a szabály indokolt abban az esetben is ha a követelés iránti per a csődnyitás előtt már folyamatban volt, azonban nem ennél a bíróságnál, hanem a csődbíróságnál volna folytatandó. A per folytatása természetesen ebben az esetben is csak a megtámadott hitelező kérelmére 1 történik. Hogy ilyen esetben az előbbi tárgyalás és a már felvett bizonyítás ne veszítse el teljesen értékét, a per folytatása esetében a Pp. 392. §-a alkalmazandó. Magától értetődik, hogy ha a járásbiróság előtt folyt per az értékre való tekintettel a csődbírósághoz tétetik át, az itt a törvényszéki eljárás szabályai szerint lesz folytatandó. A csődtörvény 152. §-a értelmében a tömeg hitelezői, to-