Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 11. szám

307 yábbá azok, akiket visszakövetelési vagy külön kielégítési jog illet, követeléseiket a tömeggondnok ellen a csődbíróság előtt érvényesitik; a csődtörvény 170. §-a értelmében pedig a tömeg hitelezői követeléseiket a csődtömeg ellen a törvénykezési rendtartás szerint illetékes bíróságnál keresettel érvényesíthetik vagy a csődbíróságnál panaszt emelhetnek. Ez a két rendelkezés egyrészt ellentétes, másrészt nem is indokolt, hogy ezekben a perekben a felperes ne vehesse igénybe a perrendtartás szerint illetékes bíróságot. A törvény 23. §-ának harmadik bekezdése tehát ezekben a perekben ugyanolyan fakultatív illetékességet szabályoz, mint a megtámadási perekben. A csődtörvény 163. §-ának második bekezdése értelmében a tömeggondnok számadásait, ha rendezésük békés uton nem sikerül, a csődbíróságnak kell bemutatni, amely a kifogásolókat és a számadót jegyzőkönyvi tárgyalás utján meghallgatva, a netalán szükséges bizonyítási eljárás után, ítélettel határoz; az ítélet ellen a semmiségi panasz kizárásával felebbezésnek van helye a törvénykezési rendtartás értelmében. A törvény ezt az eljárást a polgári perrendtartás eljárásával összhangba kívánja hozni és ehhez képest a csődbíróság előtt jegyzőkönyvi tárgyalás helyett szóbeli tárgyalást rendel. A törvény erészben abból indul ki, hogy a csődbiztos előtt jegyzőkönyvbe vett kifogások és az azokra adott nyilatkozatok csak a per előkészítésére szolgálnak és rendszerint elegendő alapul fognak szolgálni arra, hogy a per érdemlegesen tárgyalható legyen. Kivételes esetekben a törvény rendelkezései nem zárják ki, hogy a bíróság a Pp. 255. és következő §-ai értelmében előkészítő eljárást rendeljen vagy a feleket esetleg előkészítő iratok váltására utasítsa. (Min. ind.) 24. §. A budapesti áru- és értéktőzsde, valamint a vidéki termény- és gabonacsarnokok külön bíróságaira nézve (1870 : II. tc.) az 1881 : LIX. tc. 94—99. §-ai a a törvényhozás további rendelkezéséig ideiglenesen hatályban maradnak azzal a módosítással, hogy az 1881: LIX. tc. 97. §-ának utolsóelőtti és utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : Perújításnak helye nincs. A Pp. 563. §-ának 4—9. pontjai esetében azonban a külön bíróság Ítéletét, a Pp. 563. §-ának 4., 5. és 8. pontja alapján pedig a külön bíróság előtt kötött egyességet a rendes bíróság előtt keresettel érvényteleníteni lehet. Erre a perre a Pp. 785. és 786. § a megfelelően alkalmazandó.' Í A bizottság a 3. §-nál már kiemelt okból szükségesnek találta, hogy a tőzsdebiróság mai szervezete és eljárási szabályai