Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 11. szám

305 nem sikerű], a csődbiztos a számadás elleni kifogásokat, valamint a kifogásokra adott nyilatkozatokat jegyzőkönyvbe veszi és az iratokat a csődbíróságnak bemutatja. A csődbíróság a számadót és a kifogástevőt a per felvételére és az érdemleges tárgyalásra hivatalból megidézi. Egyebekben az eljárásra a polgári perrendtartás szabályai nyernek alkalmazást.1 1 A csődtörvény első részének harmadik fejezetében szabályozott megtámadási perekre nézve a hatáskört a Pp. 1. és 2. §-ának a vagyonjogi perekre vonatkozó rendelkezése szabályozza. Nem tartalmaz azonban sem a jelenlegi jog, sem a polgári perrendtartás külön szabályokat ezeknek a pereknek az illetékességére nézve. Ez a szabályozás azért nem vétetett fel a polgári perrendtartásba, mert ezeknek a pereknek különleges szabályai a csődtörvénybe tartoznak, aminthogy a csődtörvény ,ezekben a perekben különleges szabályokat meg is állapit (1881: XVII. tc. 26. és 36. §). Ebből az okból az illetékesség szabályozása addig, amig a csődtörvényt a törvényhozás módositja, az életbeléptető törvénybe veendő fel. Nem szorul bővebb indokolásra, hogy legcélszerűbb, ha a csődtömegtámadási perekben maga a csődbiróság jár el. Célszerű ez azért, mert a csődbiróság legjobban ismeri és legjobban mérlegelheti a megtámadási jog alapját képező körülményeket és mert kivánatos, hogy az egy tömegre vonatkozó megtámadási perek egy biróságnál lehetőleg egyöntetűen döntessenek el. Erészben azonban kivételt kellett tenni a mai joggal megegyezőleg a hatáskör tekintetében. A 2500 korona értéket meg nem haladó megtámadási perekben a törvényszék hatáskörét megállapítani és ebből folyólag vagy a csődtömeget, vagy az esetleg jóhiszemű alperest nagyobb költséggel, a felsőbb bíróságokat pedig csekélyebb ügyekkel terhelni, nem volna célszerű. A törvény ezért a 2500 koronát meg nem haladó értékű megtámadási perekben a járásbíróság hatáskörének fenntartásával annak a járásbíróságnak illetékességét állapítja meg, amelynek területén a csődnyitást elrendelő bíróságnak a székhelye van. Ez a járásbíróság legközelebb van a csődbírósághoz és rendesen a tömeggondnokhoz és a közadóshoz is, és ilykép biztosítva van az is, hogy a per fellebbvitel esetében a csődbírósághoz jut. A törvény 23. §-a azonban egyébként sem teszi a csődbiróság illetékességét kizárólagossá. Ha a tömeggondnok vagy a tömeg külön képviselője célszerűbbnek találja, hogy a megtámadási pert a perrendtartás szerint egyébként illetékes bíróság előtt, pl. az alperes lakhelyének bírósága előtt indítsa meg, amire oka lehet pl. ha a bizonyítás ott könnyebben felvehető, akkor nem volna célszerű, ha ettől elzáratnék.