Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 10. szám

272 Egyek törvényes szabályok szerint a polgári pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie. így az 1884: XVII. tc. 148. és 176. §-a szerint az iparosok és a tanoncok vagy a segédek közt felmerülő súrlódások és vitás kérdések elintézésére első sorban az iparhatóság, illetőleg a békéltetőbizottság van hivatva és az e hatóság határozatával meg nem elégedő fél igényeit a törvény rendes utján érvényesítheti. Az 1877: XX tc. 22. §-a értelmében az atyai hatalom megszüntetése kérdésében a gyámhatóság határoz és ha az atya ebben a határozatban meg nem nyugszik, a biróság dönt. Az 1885: VI. tc. 12. §-a értelmében a távollét miatt gondnokság alá helyezettnek vagyonából leszármazói részére kiutalt segély tárgyában hozott belügyminiszteri határozattal meg nem elégedő félnek a birói ut fentartatik. Az 1883: XXIII. tc. 170. és 171. §-ai szerint vízhasználat vagy vizimunkálat engedélyezése alkalmából a közigazgatási hatóság által megállapított kártalanítással meg nem elégedő fél a bírósághoz fordulhat. Az 1888: XIX. tc. 58. és 59. §-a szerint a halászati kiméleti térré nyilvánítás alkalmából a közigazgatási hatóság által megállapított kártalanítással meg nem elégedő fél szintén a bírósághoz fordulhat. Az 1890: I. tc. 88. §-a értelmében a vámszedést engedélyező okirat értelmezésének joga első sorban a kereskedelmi minisztert illetvén, vitás kérdésekben a nevezett miniszter határoz; amennyiben azonban az engedélyes ezt a határozatot jogaira sérelmesnek találja, igényét hat hónap alatt birói uton érvényesitheti. Ilyen rendelkezéseket a 8. § érintetlenül hagy. (Miniszteri indokolás.) 9. § Ahol korábbi jogszabály a 3. § szerint hatályon kivül helyezett törvény vagy más jogszabály rendelkezésére hivatkozik, ehelyett ezentúl a polgári perrendtartásnak és a jelen törvénynek megfelelő rendelkezését kell érinteni. Ehhez képest nevezetesen a sommás eljárás vagy a járásbíróságnál alkalmazott jegyzőkönyvi eljárás helyett ezentúl a polgári perrendtartásban szabályozott járásbirósági eljárást, rendes eljárás vagy a törvényszéknél alkalmazott jegyzőkönyvi eljárás helyett pedig ezentúl a polgári perrendtartásban szabályozott törvényszéki eljárást kell érteni. Amennyiben a 4., az 5. és a 6. § alá nem eső korábbi jogszabállyal megállapított eljárásban különös szabályozás hiányában a 3. § ban hatályon kiviil helyezett valamely jogszabályt alkalmaztak, ezentúl a polgári perrendtartás megfelelő szabályai lesznek irányadók.1