Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 1. szám - A telekkönyvi vázrajzok készítéséről

26 miniszter — anélkül, hogy a bizonyítékok beszerzésére fennálló jogszabályok alkalmazását korlátozni akarná — figyelmezteti a bíróságokat a panasz tárgyává tett eljárás hátrányain és arra, hogy a birtokrendezési ügyek iratai és a birtokrendezési műszaki munkálatok más perek és ügyek irataihoz kivételesen csak azokban az esetekben volnának csatolandók, amikor azok megtekintésére vagy az egész eljárás ós munkálat áttekintésére elengedhetetlen szükség van. (-11,331/1911.) Az országos központi hitelszövetkezet és a kötelékébe tartozó községi szöveti ezekek által kívánt telekkönyvi kivonatok bélyegnienteseéiréról szóló 17,270 1910. L M. Mánia közlemény helyesbítése A 17.2T0/I910. 1. M. számú közlemén) ben a m. kir. igazságügyminiszter a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértően azt a kijelentést lette, hogy az országos központi hitelszövetkezet és a kötelékéhe tartozó községi szövetkezetek által kívánt tlkvi kivonatok bélyegmentes kiadásának vagy kiegészítésének niir s helye, amikor a tlkvi kivonat vagy ennek kiegészítése nem a szövetkezet által adott kölcsön jelzálogos biztosítása végett szükséges. Minthogy ez a kijelentés az 1898: XXIII. tc 47. §-ának 2. ej pontjára van alapítva, ez a törvényszakasz pedig csak „a 1 özponti szövetkezetbe rendes tagul belépett Szövetkezetek *-et illető kedvezményekről szól; míg magát a „központi hitelszövetkezet"-et illető — szélesebb körű — kedvezmények külön, az idézett tc 79. §-ában vannak felsorolva, amely szakasznak 2. pontja szerint a központi hitelszövetkezet személyes bélyeg- és illetékmentességet élvez, mely mentesség csak a váltókra és utalványokra nem terjed ki: a m. kir. igazságügy miniszter a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértően kijelenti, hogy a bélyegmentességnek az idézett közleményben körülirt korlátozása csak a központi hitelszövetkezetbe rendes tagul belépett (u. n. vidéki vagy községi) szövetkezetekre áll — és magára az országos központi hitelszövetkezetre nem vonatkozik. (35,287/1911. I. M. sz) A végrehajtóval való írásbeli érintkezés bólyegílletéke. A közigazgatási bíróság 12,748, 1910. P. sz. Ítéletével részletesen megállapítja a végrehajtóval való érintkezés bélyegszabályait. Az indokolás igy szól: A bélyeg- és illetéktörvények és szabályok i. §-ának C 2 pontja és az illetéki díjjegyzék 13. tétel első bekezdése szerint: a bíróságokhoz vagy az azokat képviselő hivatalos személyekhez intézett beadványok bélyegilleték alá esnek. A bélyegkötelezettség nem függ attól, hogy valamely beadvány a beadványok szokásos formájában vagy levél alakjában nyujtatik-e be, mert az illetéki díjjegyzék 68. tétele szerint a levél is lehet beadvány s az ilyen levelek szintén bélyegkötelesek. A kérdés tehát csak az, hogy a bírói végrehajtó tekinthető-e, illetve tekintendő-e a bíróságot képviselő hivatalos személynek s hogy a hozzá a hivatalos eljárásra vonatkozólag intézett levél tekinthető-e magánlevelezésnek vagy sem. Az első kérdésre a bírósági végrehajtókról szóló 1871. évi Lí. és 1875. évi IX. törvények semmi kétséget nem engednek,