Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 1. szám - Néhány szó az urbéri közös fekvőségek tulajdonosainak és ezek tulajdoni hányadrészeinek megállapítása kérdésében

u telesen van hivatva „a legeltetéshez való jog ideiglenes rendezéséről" gondoskodni, Ennélfogva sem a volt úrbéresek birtokossági közgyűlésén alkotott legelőrendtartás, sem a községi elöljáróság által összeállított s netán a birtokossági közgyűlés által is elfogadott „legelőbirtokosok névjegyzéke" a közös legelő tulajdonosainak és tulajdoni hányadrészeiknek meghatározására kizárólagos alapul nem szolgálhat. Ha tehát valakit az anyagi jogállással ellentétben eme kimutatásokból kihagynak vagy azokban javára kevesebb legelőilletményt tüntetnek'ki annál, amennyi őt a fenálló anyagi jog szerint megilleti, ez egyáltalában nem szünteti meg az ő tulajdonjogát és legelőilletményét sem szorítja a kérdéses jegyzékben kitüntetett mennyiségre. Mert — mint a fent mondottakból kitűnik — az anyagi jogállás a döntő, nem pedig a kérdéses jegyzékeknek ezzel ellenkező tartalma. Noha az ilyen jegyzékbe való bevezetés által dologi jog nem szerezhető s az ilyen jegyzék tartalma a dologi jog megszerzését sem bizonyitja, mindamellett gyakorlatilag ugy állhat a dolog, hogy ha az ilyen jegyzékek alapján a birtokossági közgyűlés vagy a közigazgatási hatóság az igazi jogosultat legeltetési jogának gyakorlásában megakadályozza s helyette ennek gyakorlását jogosulatlannak engedi meg és a jogosult elmulasztja a birói jogsegélyt kellő időben igénybe venni, akkor — az esetleg hatósági segélylyel — létesített és az anyagi jogállással meg nem egyező tényleges állapot idő multával jogi állapottá alakulhat (elbirtoklás). Ezért, de meg azért is, mert az ilyen jegyzékek következtében perek származhatnak, nem lesz felesleges a „legelőbirtokosok névjegyzékéivel kissé közelebbről is foglalkozni. B. község elöljárósága az emiitett „legelőbirtokosok névjegyzékébe" „legelőbirtokosokul" csak azokat vette fel, akik a kérdéses jegyzék összeállítása idejében a községbeli úrbéri telkek tulajdonosai voltak. E jegy/.j'.tbe jogosultként bevezetett minden személy legelőilletményét pedig akként számította ki, hogy vagy az összes úrbéri egyéni fekvőségek vagy csak a külsőségek vagy csak a szántók összterületét a közös legelő területével arányba állította és kereste, hogy az illető személy részére úrbéri fekvőségei, külsőségei vagy szántói területe arányában a közös legelőből hány D-öl jut* * Az kétségtelen, hogy az elöljáróság e számítási alapok valamelyikét alkalmazta, csak arra nincs kellő adat, hogy ezek melyikét.