Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 4. szám - A végrehajtási törvény 185. és 186. §-ainak értelmezése körül fölmerülő kérdésekről

Í2Ő az ezt megelőző tárgyalásra igen célszerű egyszerűsítéseket; a javaslat alakszerű jegyzőkönyv helyett a tárgyalásról rövid feljegyzést kiván; az ítélet kézbesítésének céljára a felek által elkészített kérelempéldányokat csatoltat; az ítélet kiadmányát a rendelkező résznek ezekre a példányokra bélyegzővel történő reányowásával kózbesitteti; nem kívánja meg az ítéletnek tüzetes megindokolását stb. Ha figyelembe vesszük, hogy évenkint több százezerre menő makacssági ítéletet hoznak és hogy a makacssági jegyzőkönyvnek vagy Ítéletnek a mai szabályok szerinti kiállítása mind a birót, mind az irodát nagy munkával terheli, kétségtelen, hogy a német perrendtartásban bevált ez az egyszerűsítés, amely az uj osztrák javaslatban is megvan, óriási munka- és költségbeli megtakarítást fog eredményezni és az eljárást a felek érdekében rendkívül meg fogja gyorsítani, amivel szemben a félnek az iratok elkészítésével járó munkája alig jöhet számba. Mindezek az egyszerűsítések a polgári perrendtartásban is (440. és 764. §) megvannak. A 23. § szerint a fellebbezési bíróság határo7atának írásba foglalásával a tanács jegyzője is megbírható és a határozat kiadmányát a bírósági iroda vezetője irja alá. Mind a két intézkedés a birót munkától kíméli meg. A nagyforgalmu bíróságoknál naponként sok időbe kerülő birói aláírást már a jelen indokolás elején említett egyszerűsítési rendeleteimben az ügyek legnagyobb részére nézve mellőztem. Minthogy a felebbezési bíróság határozatára nézve törvény t. i. az 1893: XVIII. tc. 170 §-ának utolsó bekezdése rendeli a törvényszék elnöke részéről való aláírást, a többi kiadmányokra igen jól bevált egyszerűsítést ezekre a kiadmányokra csak törvénnyel lehet megtenni. (Miniszteri indokolás.) 20. §. Az 1893: XVIII. tc. 50. §-a a következő bekezdéssel egészíttetik ki: Az alperes meg nem jelenése alapján a kereset értelmében hozott Ítélet kézbesítésének céljaira a megjelent felperes a tárgyaláson az ott előadott kereseti kérelmet annyi példányban irásba foglalva köteles bemutatni, hogy mindegyik félnek, akinek az ítélet kézbesítendő, egy példány jusson. Az iratnak a peres felek nevét és a kérelem tárgyának járulékokkal együtt tüzetes megjelölését kell tartalmaznia. Ha a megjelent felperes az irat példányait nem mutatja be, a kiadmány kézbesítése utólagos bemutatásukig elmarad. Ha az iratot a tárgyaláson ügyvéd által nem képviselt fél nem mutatja be, azt hivatalból kell elkészíteni kézbesítés végett. E példányok bélyegmentesek. 21. §. Az 1893: XVIII. tc. 121. §-a a következő bekezdéssel egészíttetik ki: Az alperes meg nem jelenése alapján a kereset értelmében hozott ítélet indokolásán elég az ítéletet mulasztási ítélet* ként megjelölni.