Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 4. szám - A végrehajtási törvény 185. és 186. §-ainak értelmezése körül fölmerülő kérdésekről

125 szolgák, másutt községi közegek és pedig kisközségekben a körjegyző, nagy­községekben a községi jegyző, rend. tanáccsal biró, valamint törvhat. joggal felruházott és szab. kir. városokban a hatóságnak valamely alkalmas közege, s amennyiben a községi közegek akadályozva vannak, azoknak az illető köz­ség által e célra kijelölendő alkalmas helyettesei teljesítsék. Lásd még az egy­szerűsítő rendeleteket (2700. s 2701 910. ÍM.) Az I87ő : X. te 7. §-ának első mondata : A bíróságok a törvényszók területén kézbesítésre vonatkozó megkereséseket a kézbesítőkhöz közvetlenül is intézhetik. Ül. FEJEZET. Polgári peres eljárási rendelkezések. 18. §. Az 1881 : LIX. tc. 17. §-a a következő bekezdéssel egészíttetik ki :i A tárgyalás kiegészítésének elrendelése esetében a fele­ket pertári jegyzőkönyvi tárgyalás helyett az előadó biró is meghallgathatja, amely esetben a felek nyilatkozatait a biró veszi jegyzőkönyvben 1 17. §. Az elsófolynmodásu bíróságok szintén jogosítva vannak Ítélethozatal előtt a tárgyalás kiegészítését és ennek folytán további bi­zonyítási eljárást elrendelni. Akár a felebbviteli, akár az elsőbirőság rendeli el az ujabb tár­gyalást, ez sommás perekben a sommás eljárás, rendes perekben pedig a jegyzőkönyvi eljárás szabályai szerint történik, mely utóbbinál a bí­róság szükség esetében a tárgyalás befejezésérc három napnál (1868. LIV. te. 148. §) hosszabb határidőt is engedhet.* 2 Ha a biró közvetlenül érintkezik a felekkel, a kiderítendő tényt köny­nyebben tisztába lehet hozni, a hozzá nem tartozó dolgokat pedig mellőzni lehet. 19. §. Az 1893: XVIII. tc. 47. §-a a következő bekezdés­sel egészíttetik ki: Ha a bíróság az alperes meg nem jelenése alapján a ke­reset értelmében hoz ítéletet, a tárgyalásról nem kell jegyző­könyvet készíteni, hanem a keresetlevélre kell a legrövidebben feljegyezni a felek részéről megjelenteket, az Ítéletet hozó bírót, a tárgyaláson előadott kereseti kérelmet és az Ítélet rendelkező részét. Ezt a feljegyzést' csak a biró és jegyzőkönyvvezetők irják alá. Ebben az esetben a tárgyalási jegyzőkönyv és az Ítélet bélyegét is a keresetlevélen kell leróni.1 i A 19—22 és a 24. §-ok a mai sommás eljárásban tartalmaznak az al* peres meg nem jelenése alapján hozott, úgynevezett makacssági Ítéletekre és * V. ö. az 1893: XVIII. tcikk 46. §-aval.

Next

/
Oldalképek
Tartalom