Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 4. szám - A végrehajtási törvény 185. és 186. §-ainak értelmezése körül fölmerülő kérdésekről

1Í4 Az 1912 : VII. tc. 2. §-a szerint a joggyakorlat szintén 3 év, do az a 3 év most már csak a jogtudorság megszerzése után tölthető ki. Hogy ez a 3 évi joggyakorlat hol töltendő el, arra nézve a fentidézett 1874: XXXIV. tc 5. §-a 2. pontja második bekezdése irányadó most is. , 3 Erre nézve lásd az előző § 3. jegyzetét. 4 Az ügyvédek lajstromába eddig az a magyar honpolgár volt felveendő, aki: 1. törvényszerű oklevéllel birt; 2. az ügyvédi kamara kerületében állandóan lakott (1874. évi XXXIV. tc. 2- §-a.) Tehát az ügyvédi oklevél megszerzése után semmi gyakorlat nem volt szükséges. Az 1912 : VII. tc. 2. §-a második bekezdése szerint most már az ügyvédi vizsga letétele után is kell két évig joggyakorlaton lenni, még pedig vagy az igazságügyminisztériumban, vagy kir. bíróságnál, vagy kir. ügyészségnél, vagy a kir. kincstár, vagy a közalapítványok perbeli képviseletére rendelt hi vatalnál (ilyenek : a kir. kincstár jogügyi igazgatóság, a kir. kincstári uradalmi ügyészségek, a közalapítványi kir. ügyigazgatóság, a közalapítványi ügyészségek) fogalmazási szakban. Akik e két évi gyakorlatot töltik, azokat ügyvédhelyetteseknek nevezzük. Az ügyvédhelyettesek intézménye az által van megalapítva. Az ügyvédhelyettesek részére az 1911 : I. tcikkbe foglalt polgári perrendtartás életbeléptetése tárgyában készült törvényjavaslat 94. §-a kiván foglalkozást biztosítani. E szerint a társasbiróság (a kir. Kúria, a kir. Ítélőtáblák, az esküdtbiróságok, a kir. törvényszékek, a kir. közigazgatási bíróság) előtti tárgyaláson ügyvédjelölt nem vehet részt, hanem csak ügyvéd vagy ügyvédhelyettes helyettesitheti az ügyvédet. 5 Aki ítélőbíró minőségben már szolgált, annak azért mellőzhető a két évi ügyvédi utógyakorlat, mert a birói állás elnyerése előtt már ugy is eltöltötte a két évi utógyakorlatot. Azonban külömbséget kell tenni az olyan itéiöbirák közt, akik gyakorlati birói vizsgával vagy ügyvídi oklevéllel mentek a birói (ügyészi} pályára. A külömbség az, hogy akik gyakorlati birói vizsgát tettek, ha évtizedeken át szolgáltak is itélöbirói (ügyészi) minösöségben: nem jegyezhetők be csupán ez alapon az ügyvédek lajstromába. Az ügyvédek lajstromába való felvételnek elengedhetetlen kelléke az ügyvédi vizsga, tehát az utógyakorlat elengedéséről csak akkor lehet szó, ha az itélőbiró (ügyész) vagy már korábban letette vagy későbben (akár lemondása, akár nyugalomba vonulása után) loteszi az ügyvédi vizsgát. Az a külömbség tehát ezután ís fennáll a birói (ügyészi) és ügyvédi minősítés ki3zt, hogy akinek ügyvédi oklevele van : ügyvód is, itélőbiró (ügyész) . is lehet, de aki csak gyakorlati birói vizsgát tett, ügyvéddé csak ugy lehet, ha legalább 3 éven át teljesített birói (ügyészi) szolgálat után az ügyvédi Vizsgát külön leteszi (1874: XXXIV. tc. 5. §, 1912 : VII. tc 2 §). A jogtanárok két évi működése — első tekintetre — nagyon kedvezményesnek látszik, mert tudjuk, hogy némely akadémiai tanár nagyon fiatalon jut állásához s ugy tűnik fel, mintha két évi akadémiai tanárkodás után már fel lenne vehető az ügyvédek névjegyzékébe.