Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 4. szám - A végrehajtási törvény 185. és 186. §-ainak értelmezése körül fölmerülő kérdésekről

115 Ez azonban nem áll, mórt ahhoz, hogy az ügyvédek jegyzékébo felvétessék, az akadémiai tanárra nézve is az ügyvédi oklevél az első kellék. A jogtanárok pedig az 1874: XXXIV. tc. 5. §-a utolsóelőtti bekezdése értelmében csak ugy bocsáthatók ügyvédi vizsgára, ha valamely belföldi egyetemen a jogtudorságot elnyerték és legalább 3 évig tanárkodtak és azonkívül 2 évi joggyakorlatot is kimutatnak. Tehát az 5 évből a jogtanároknak sincs semmi sem elengedve. Csak az lehetséges, hogy az ügyvédi oklevél megszerzése után két év letelte előtt is megkezdhetik az ügyvédi gyakorlatot. 3. §. Albirót e törvény életbelépésétől számított két év elteltével járásbíróságnál csak kivételesen lehet alkalmazni. A törvényszéknél alkalmazott albirák a törvényszék tanácsában elnöki minőségben egyáltalában nem, a fellebbezési tanácsban és az esküdtbiróságban pedig egynél többen nem vehetnek részt. Házassági ügyben kiküldött biróként albiró nem járhat el.1 Az 1891: XVII. tc. 35. 36. 37. §-a és az 1897: XXXIII. tc. 3. §-ának második bekezdése hatályát veszti.2 1 Ez a § a kezdő biró gyakorlati kiképzését tereli helyes irányba. Ugyanis a törvényszéknél, ahol rendszerint tanácsban Ítélkeznek, a gyakorlottabb bírákkal való közvetlen érintkezésben mindenesetre jobban fejlődhet a kezdő biró jogérzéke, mint a járásbíróságnál, ahol mindig magára van utalva s legfelebb a fellebbvitt ügyekben hozott határozatok utján érintkezik tapasztaltabb bírákkal. A járásbíróságokat az igazságszolgáltatás színvonalának emelése végett is célszerűbb gyakorlottabb és tapasztaltabb bírákkal ellátni, annál is inkább, mert az uj perrendtartás számos olyan ügyet utal a kir. járásbíróságok hatáskörébe, amelyek eddig fontosságuknál fogva a törvényszékek hatáskörébe tartoztak. 2 Az 1891 : XVII. tc. 35. 36. 37. §-ai a^ albiráknak a kir. törvényszékeknél való alkalmazásáról rendelkeztek, az 1897: XXX. tc. 3. §-ának második bekezdése pedig az albirót az esküdtbiróságból zárta ki. 4. §. Az itélőbirőt beleegyezésével az igazságügyminíszter helyezi át más birósághoz. A telekkönyvi betétek szerkesztésénél alkalmazott és bírósági székhelyhez nem kötött birót, amidőn a telekkönyvi betétek szerkesztésére többé igénybe nem vétetik, szintén az igazságügyminíszter osztja be valamely törvényszékhez vagy járásbírósághoz (1886: XXIX. tc, 78. §)/ 1 E § a jelenlegi állapoton annyiban változtat, hogy eddig a más birósághoz saját kérelemre való áthelyezés ós a betétszerkesztő bíráknak a bírák rendes létszámába való beosztása királyi engedélytől függött. 5. §. A birtokrendezési ügyekben epró birót a kir. itélő*