Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 4. szám - A végrehajtási törvény 176. §-áról

65 jelzett beszüntetésről, sem a felek közmegegyezéséről szó nem le­het s igy a 17G. §. nem is alkalmazható. i A vhtási törvény 169. §-a szerint a nem hivatalból foganato­sítandó árverés csak abban az esetben tartandó meg, „ha a vég­rehajtató vagy a vhtást szenvedő képviselve van; vagy ezek egyike írásbeli beadványban, avagy jegyzőkönyvbe vett nyilatkozat­ban bejelentette, hogy magát az árverésen képviseltetni nem akarja, de az árverés foganatosítását kívánja." Az árverés foganatosítását tehát nem szabad mellőzni egyedül a végrehajtatónak, vagy egye­dül a vhtást szenvedőnek kívánságára, mert az első esetben a vhtást szenvedő, az utóbbiban a vhtató az árverés határnapján és székhelyén — személyesen vagy képviselő utján — megjelenhet és ez esetben az árverés a törvény értelmében foganatosítandó. Ameny­nyiben ennélfogva a vhtató és a vhtást szenvedő azt akarják, hogy az árverés-ne tartassék meg, ezt ugy is elérhetik, hogy az árve­résre kitűzött határnapon és helyen egyikük sem jelenik meg. De ezzel költséget okoznak, mivel a kiküldött megjelenik. Ha tehát ezt elkerülni akarják, akkor írásbeli beadványban vagy jkvi nyilat­kozatban kell a kiküldött előtt kijelenteniük, hogy az árverés meg­tartását nem kívánják. Az itt elmondottakkal ellenkező eljárás egyszerűen törvény­ellenes, akármennyire szokásban van is itt vagy amott. A vhtási törvény 176. §-ának végbekezdése az árverésnek „a felek közmegegyezésével" való elhalasztásáról szól. Itt kife­jezetten nem kíván a törvény írásbeli beadványt vagy jegyzőkönyvi nyilatkozatot, de kétségtelen, hogy pusztán a felek távolmaradása esetén ezt a magatartást a közmegegyezés hallgatólagos kinyilat­koztatásának venni nem szabad, mert ebből nem egyedül és ki­zárólag csak a közmegegyezés, hanem pl. az is következtethető, hogy az árveréssel egyik fél sem törődött s külön-külön mindegyik ugy gondolkozott, hogy nem bánja, akár megtartják, akár nem az árverést, ő arra el nem megy, sem magát nem képviselteti. A tör­vény azonban közmegegyezést kíván. Én ennélfogva helyeslem a bpesti tábla döntését, mert ha csak annyi történt, hogy a felek az árveréshez nem jelentek meg, ebből még nem okvetlenül következik, hogy az árverést közös megegyezéssel halasztották el, de sikertelen árverésről sem lehet szó, mivel hiszen el sem kezdték az árverést, nem lehet te-

Next

/
Oldalképek
Tartalom