Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 9. szám - Megszűnt kincstári terhek törlése

146 utasítás 78. §-ának utolsó bekezdését). A helyosh. Utasítás 81. §-a az okiratokra való hivatkozás helyett arra a törvényhelyre való utalást írja elő, amelynek alapján a bejegyzés elrendeltetik. A bejegyzés szövege — ha lejegyzésről szó nincsen — pl. a következő lehet: „Érk. 1911. évi január 20. 214. sz. Hivatkozással az 1886 : évi XXIX. tczikk 17. §-ára, az A. I. 1—8. sorsz. alatt felvett jószágtestre a tulajdonjog vétel czimén és tényleges birtoklás alapján N. N. javára bejegyeztetik." Ha lejegyzésről is szó van — részleteidarabolással vagy anélkül — akkor a bejegyzés szövege a tkvi rdtás 52. §-a f) betűjéhez és 55. §-a c) betűjéhez képest megfelelően kiegészítendő. 2. A szerzés jogczimét a tényleges birtokos tulajdonosi bejegyzését rendelő végzésben megállapított bejegyzési szövegbe fel kell venni, mert a tkvi rdts 52. §-ának b) betűje ennek a tulajdoni lapra való bejegyzését elrendeli s ezzel ellenkező rendelkezést a tkvi helyesbítési Utasítás nem tartalmaz. Ha azonban — amint leveléből kivesszük — a szerzés jogczime a végzésben megállapított bejegyzési szövegben nincsen kitüntetve, akkor a foganatosító közegnek ezt semmi esetre sem szabad bejegyeznie. A tkvi rdts 168. §-a alapján azonban a tkvi hatósághoz jelentést tehet és a végzés kiigazítását szorgalmazhatja. Természetesen, ha a tkvi bíró az ebbeli aggályt alaptalannak találja s végzésének változatlan alakjában való foganatosítását rendeli el, akkor a foganatosító közegnek nincsen más kötelessége, mint a birói parancsnak engedelmeskedni. Elvégre az impérium a birót és nem a foganatosító közeget illeti s az intézkedésért a felelősség is a birót terheli. 3. Ha pusztán csak tkvi átalakítás foganatosittatik, akkor az átalakítási (2579/869. I. M. sz ) Utasítás 28. §-a első bekezdése szerint — az e szakasz harmadik bekezdésében hivatkozott 19. §-ban érintett jkvek s azok mellékletei kivételével — az eljárás során felvett mindennemű jkv, beadott beadvány s azok mellékletei bélyegmentesek. Ha pedig a tkvi átalakítás tkvhelyesbitö eljárással kapcsolatos, akkor a hitelesítési eljárás során felvett minden jkv az 1900 : XV. tczikk 14. §-a alapján bélyegmentes. A tkvhelyesbitésre kiküldöttnek, a hitelesítő bizottságnak a fennálló szabályok szerint jogügyletet jkvbe venni nem szabad. Ennélfogva az a kérdése, hogy a jkvbe foglalt jogügylet esetében a jkvre bélyeg ragasztandó-e éa mily összegű, tárgytalan. Egészen más az eset, ha a felek között a jogügylet már létrejött s a szerző tényleges birtokos lett, mivel ez esetben a jkvbe nem a jogügylet fog^ laltatik, hanem a bejegyzési kérelem, amelynek megalapítására a már létrejött jogügylet előadatik (természetesen mult időben) és az átruházó fél elismerő nyilatkozata (azonban jelen időben). Az, hogy a jogügylet a kérelem előtérjesztése előtt mennyi idővel jött létre és a szerző mennyi ideje van tényleges birtokban, az 1886 : XXIX. tczikk 15. §-a esetében közömbös. Csak az szükséges, hogy a jogügylet a kérelem előterjesztése előtt jött légyen létre és a szerző a kérelem előterjesztésekor már birtokban legyen. A jkv az 1900 : XV. tczikk 14. §-a alapján bélyegmentes. 4. A betüsoioá névjegyzék a tjkvekböl (tkvi betétekből; szerkesztetik éa egészíttetik ki. A neveket tehát abba ugy kell felvenni, amint azok a tjkvek*