Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 9. szám - Megszűnt kincstári terhek törlése

147 ben rtkvi betétekben) fel vannak véve. Egyébként a tkvi munkálat egyes részeinek egymással összhangban kell lenniök s ez az összhang megbomlik, ha a névjegyzékben a tulajdonosok keresztneve nem ugy iratik, amint a tjkvbe (tkvi betétbe) be van itva, hanem az idegen nyelvű keresztneveknél annak magyar nyelvű alakja iratik. 5. A részleteldarabolás a tkvi térképen az 5900/1911. I. M. számú rendelet (lg. Közi. XX. évf. 67. old.) 13. §-ának utolsó bekezdése szerint vörös tintával foganatosítandó. 6. Az 1867. évi 2784. I. M. számú (erdélyi) helyszinelési Utasítás 41. §-a a) betűje szerint a tulajdoni hányadrészeket kifejező törtet betűvel kell írni és nem számmal. Tehát pl. „háromnegyed rész" és nem 3/4 rész. Az erdélyi tkvi rdís 50. §-a szerint ez a szabály a tkv továbbvezetésénél is áll, tehát a tulajdoni hányadrészt kifejező törtszámot számmal irni szabálytalan, — betűn kivül számmal is irni pedig felesleges. A volt úrbéresek s közbirtokosok közös fekvőségeinc'l a tulajdoni hányadrészt kifejező törtszámnak csupán a számlálója írandó betűvel, mig a nevezője számmal (v. ö. 45,041/889. I. M. sz. rend. 2. §-ának első bek , 10,320/1904. I. M. sz. rend. I. 1. §. első bek., 2. §. első bek. s II. 3 §-át). M. Ö. kir. it. táblai bíró árnak Pápa. í. Az 1854. évi július hó 23-iki helyszinelési Oktatás 107. §-a szerint, ha az adókataszter a tkvi helyszínelés czéljaira alkalmatlan volt és ha a tulajdonos (helyszinelési birtokos) az idézett szakaszban előirt módon ki nem mutatta a kérdéses földrészlet területének mennyiségét, akkor a térmértéket a tjkvben kitüntetni nem volt szabad. A térmér.ték utólagos kitüntetése már a tulajdonos költségén történik. Ez a helyszinelési szabály a tkv továbbvezetésénél is alkalmazandó (v. ö. tkvi rdtás 49. §-át). A községi elöljáróság e szerint a térmérték megállapítására nem illetékes. Községi bizonyítvány alapján a tkvi részlet területét a tjkvben kitüntetni nem szabad. Az'5900/1911. I. M sz rend. (Ig. Közi XX. évf. 67. s köv. old ) 3. és 4. § a szerint több tkvi részlet, amelyek a természetben összefüggenek, egy tkvi részletté egyesíthető s mint egy tkvi részlet darabolható el, ha a tkvezett jogállás az egyesítést ki nem zárja Az emiitett concret esetben tehát az egyesítésre s eldarabolásra nézve az emiitett szabályok nyernek alkalmazást. Amiatt, hogy az eldarabolandó tkvi részletek térmennyisége a tjkvben kitüntetve nincsen és hogy a felek a t^rmennyiséget ki nem mutatják, a bekebelezési kérelem elutasítása nem indokolt, mert a tkvi rdts 56. §-ának c) betűje az alrószletek térmértékének kitüntetését megkívánja ugyan, de természetesen csak akkor, ha a tjkvben az eldarabolandó részlet térmértéke ki van tüntetve. Ha azonban az eldarabolandó részlet térmérteke a tjkvben nincsen kitüntetve, akkor a helyszinelési Oktatás id. szakasza szerint az eldarabolás folytán keletkezett alrészletek szintén térmértek kitüntetése nélkül jegyzendők le és át, hacsak a fél szabályszerűen ki nem mutatja az eldarabolandó részlet területét, amikor természetesen az alrószletek területei is kitüntetendök. II. Az ügyvéd által ellenjegyzett, de nem saját neve alatt meghatalmazotti minőségének feltüntetése mellett, hanem a fél neve alatt beadott kérvény ugy tekintendő, mint maga a fél által beadott kérvény, ha a meghatalmazás csatolva nincsen, vagyis az ellenjegyzés mintha ott sem lenne, figyelembe nem jön. A fél lévén a kérvény benyújtója, az ("rtesités és az eredeti okirat a félnek kézbesítendő. Ha azonban a tél a kérvényben azt kéri, hogy az okirat az ellenjegyző ügyvédnek kézbesittessék, ezt a kérelmet a tkvi rdts 140. §-ának negyedik bekezdése értelmében teljesíteni kell, mert a szabály ilyen esetben az okirat átvételéhez való jogosultságot a kérvényezőnek a kérvényben tett vonatkozó nyilatkozata által igazoltnak tekinti.