Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 7-8. szám - Az igazságügyi reformok és a "Telekkönyv"

120 Az „adásvevésí szerződés" megkötésével és a birtokbavétellel sem megy végbe a tulajdonszerzés. (Feltéve persze mindig, hogy telekkönyvezett telekről van szó.) A vétel, ajándékozás, csere stb. csak indoka (causája), czime a íu/a/do/játruházásnak, ami a tulajdonjog tkvi bejegyzésével megy végbe. Ismerni kell idevonatkozólag a dologi szerződés mibenlétét és természetét. A czikkiró ur szerint a jogszerzést és jogsziintetést tárgyazó okiratokat csak alaki szempontból kell vizsgálni. Tehát csak azt kell nézni, hogy az okirat a rdtás 82., 83. és 85. §-aiban előirt kellékeknek megfelel-e?! Hát a 81. §-ban felsorolt helső (tartalmi) kellékekkel törődni nem kell ? Vagy ezeket is ,,alaki" kellékeknek tartja a czikkiró ur ? Azután csak okirati külkellékek vizsgálatából és az e tekintetben hibátlan okiratok alapján kért bejegyzések készséges „elkönyvveléséből" állana mindössze a tkvi ügykör ? ! (Ha egy külföldi tkvi jogász végignézné a mi telekkönyveinket, hihetőleg szintén erre a következtetésre jutna — nagyobb dicsőségünkre !) Még ha igy volna is, akkor is jogászokra kellene bizni a tkvi ügyek intézését, mert még az ilyen kis kérdésekben is szükség Van a jogászi gondolkozásra. (Nemrégen hallottam, hogy egy tkvi hatóság kimondotta, hogy nem felel meg a rdtás 82. § c) betűjének az olyan okirat, amelyen a kibocsátó nevét nem az „előttemező" tanukként szereplők egyike, hanem egy harmadik — az okiratot készítő jegyző — irta alá !) De a czikkiró ur nem is a jogváltozás bevezetéséről, hanem az okirat „elkönyveléséről" beszél. Francziaországban ez helyes beszéd volna, de nálunk nem az. A tkvi betétszerkesztési és a telekkönyvhelyesbitő eljárásoknál a birói működés a czikkiró ur nézete szerint „a békés és háboritlan (tehát van békés és háborított is !) tényleges birtoklás igazolásához szükséges bizonyító" adatoknak (halottlevél,* helyhatósági bizonyítvány s egyéb okiratok) 'r a felveendő jkvben való iratjef/yzékeléséből áll. Hát a szerzés igazolására talán nincs is szükség ? ! Hiszen a dolog voltaképen ugy áll, hogy ott, ahol a szerzés a rendes tkvi eljárásban megkívánt módon nem igazolható, az e részben fennforgó hiányok pótlásául fogadja el kivételképen a törvény a rövidebb-hosszabb tartamú birtoklás igazolását. A bírónak e részben azt kell eldönteni, hogy helye van-e a privilegialis szabályok alkalmazásának. És ha azt mondjuk, hogy ehhez egyéb tudásra nincs szüksége, mint arra. hogy „pár szakaszt" ismerjen, hát már evvel is sokkal többet mondunk, mint amennyit a czikkiró ur elképzelt. Annak a „pár szakasz"-nak helyes alkalmazása ugyanis erős jogmagyarázó képességet tételez fel! A czikkiró ur azt állítja, hogy a birák legnagyobb része azért * Ez is a tényleges birtoklást igazolja ? ** Tudtommal a tényleges birtoklás a helyh. bizonyítványon kivül a bizalmi férfiak nyilatkozatával — nem „egyéb okiratokkal" — igazolandó.