Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 7-8. szám - Az igazságügyi reformok és a "Telekkönyv"

119 Tudni kell, hogy ez praeceptiv jogszabály. A felek nem konstruál­hatnak külön dologi jogokat, nem jegyeztethetnek be általuk do­logi jogoknak nevezett kötelmi vagy másféle jogokat. Tudni kell, hogy mi a következménye az ilyen szabály megsértésének. A tkvi rdtás 69. §-a értelmében vizsgá'ni kell, hogy érvé­nyes-e a tkvi hatóságnak bemutatott okiratba íoglalt jogügylet ? Aki jogász, az tudja, hogy itt minő széleskörű jogi tudásra van szükség. (Hogy csak egyet említsek, minő ágas-bogas kérdés pl. az, hogy az egyházi vagyonokat ki vagy luk vannak jogosítva el­idegeníteni ? És ez a kérdés nem is olyan ritkán merül fel.) Ezúttal nem folytatom tovább. Azt hiszem, már ennyivel is elég erősen bevilágítottam a tkvi ügykörbe. Azok, akik azt hangoztatják, hogy ennek az ügykörnek ellá­tásához jogi képzettségre, birói qualifícatióra szükség nincs, olyan­formán vannak, mint a vizsgára csak felületesen készülő jelölt, aki távolról sem ,,drukkol" ugy, mint egy másik, aki pedig alapos, mélyreható, lelkiismeretes munkával annyit tanult, amennyit birt. Az előbbinek t. i. ideája sincs arról, hogy mi és mennyi az, amit tudnia kellene. Eklatáns példa erre maga a fenti czikk is. Azt mondja a czikkiró ur, hogy a „telekkönyvi forgalmat a már megszerzett jog hatósági fixirozása, biztosítása képezi''. E szerint tehát pl. a jelzálogjog a kölcsönszerződés létrejöttével és a bejegyzési engedély kiadásával és ennek elfogadásával már meg van szerezve. Vagyis az ezután bekövetkező tulajáonátru­házás nem árt a hitelezőnek, aki ennélfogva követelheti, hogy az uj tulajdonos tűrje az ő zálogjogának tkvi bejegyzését. Azok a hitelezők pedig, akik később „szereztek" ilyen módon zálogjogot, de ezt a telekkönyvbe korábban jegyeztették be, kötelesek elis­merni az emiitett hitelező zálogjogának elsőbbségét, Valóban cso­dálatos, hogy ilyen körülmények között annyi hitelező éri be a jelzáJogi biztosítással, holott sohasem tudhatja, hogy ér-e ez valamit, mert nem tudhatja', hogy hányan s mily összegű követelések biz­tosítására szereztek már előtte zálogjogot, De ha a dolog igy áll. akkor mire való egyáltalán a tkvi bejegyzés ? A zálogjog „hatósági fixirozására" — mondja a cikkíró ur — tehát megerősítésére, állan­dósítására és .,biztosítására'". Ezt igazán bajos megérteni. Ha a zálogjognak, az absolut — mindenkivel szemben hatályos — do­logi jognak megszerzése már tkvön kívül végbemegy, mi okból kell azt erősíteni, biztosítani ? ! Hát bizony nem igy van ez. Az optkv 451. §-a szerint zálog­jog tkvezett telkeken csak tkvi bejegyzéssel szerezhető. (Ki­mondotta ezt már az 1749-iki Landtafelpatent 1. §-a is.) Ugyanez áll a szolgalomra nézve az optkv 481. §-a, a telki teherre nézve a tkvi rdtás 66. és az optkv 445. §-ai, végre a tulajdonnak jog­ügylet utján való megszerzésére nézve az optkv 431. §-a értel­mében. A zálogjog bejegyzésének megengedését tartalmazó köte­lezvényt elfogadó hitelező tehát még nem szerzett ezzel zálogjogot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom