Telekkönyv, 1910 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1910 / 10. szám - Egyről-másról (Folytatás.)

144 az ezek fogalmi körén kivül eső más rendű szegényeket is és pedig az úrbéresekkel egyenlő mértékben. Ehhez járul az is, hogy a kedvezmény az úrbéri jobbágy- és úrbéri zsellértelkekkel semmi vonatkozásban sem hozható jogi kapcsolatba. Ugyanis a kedvezményben foglalt száraz hulladékfaszedés az élőfákra, tehát az erdő állagára nem terjedhetvén ki, igy — a magyar urbértől eltérően — a földesúri erdőre nézve a földesúr és jobbágyai között a haszonvétel tekintetében közösség nem ke­letkezett. Egyébiránt a közösséget a „Bánsági Úrbér" végrehajtása is kizárta, mert annak folyamán a bánsági jobbágyok minden járandóságukat, legelő- és nádasilletményeiket is beleértve, előze­tes és hiteles mérnöki felvétel alapján a földesúri birtoktól teljesen és véglegesen elkülönítve kapták ki és épp ezért a földesúr további illetmények kiadására, vagy a már kiadottak pótlására kötelezhető nem volt. Továbbá nélkülözi a bánsági jobbágyok részére a telek job­bágyi és zselléri minőségének és nagyságának figyelmen kivül hagyásával egyenlő mértékben és viszontszolgáltatási kötelezettség­től menten megállapított száraz hulladékfaszedési kedvezmény az úrbéri faizási jognak a magyar úrbér Ili. fejezete 13. §-ában és az 1836 : VII. tcz. 8. §-ában, illetve az 1840 : Vll. tcz. 8. §-ában gyökerező azt a lényeges ismérvét, hogy a faizási jog a jobbágyo­kat a földesuruk javára telekaránvlag teljesített viszontszolgáltatás ellenében illeti meg, ami által a faizási jog az 1871 : Lili. tcz. 3. §-ából kitetszően az úrbéri állománynak kiegészítő részévé válik, amely lényegesen különbözik a „Bánsági Úrbér "-ben megállapított száraz hulladékfaszedési kedvezménytől. Egyébiránt a „Bánsági Úrbér" a bánsági jobbágyok részére megállapított száraz hulladékfaszedési nem is nevezi faizásnak, hanem hnlladékfaszedés végetti erdőjárásnak (Waldgang Klaubholz zu sammeln). Minthogy pedig az 1871 : LIII. tcz. 25., 27. és 28. §-ai sze­rint egyedül az úrbéri jobbágy- és zsellértelkek állományával kapcsolatban lévő és viszontszolgáltatással telekaránylag terhelt úrbéri faizási jog szolgálhat jogi alapul az úrbéri elkülönítés elren­delésére : ki kellett mondani, hogy az u. n. „Bánsági Úrbér" (Urbárium Banaticum) hatályosságának területén (Krassó, Temes és Torontál vármegyék) az emiitett úrbéri szabályzat III. fejezete 1. §-ának 1. pontjában a jobbágyok részére megállapított száraz hulladékfaszedési kedvezmény úrbéri elkülönítés elrendelésének jogi alapját nem állapítja meg. Kelt Budapesten, a kir. Kúria polgári szakosztályának 1909. évi november hó 23-án tartott teljes ülésébői. Hitelesíttetett az ugyanazon évi deczember hó 14-én tartott teljes ülésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom