Telekkönyv, 1909 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1909 / 1-2. szám - Megjegyzések a végrehajtási novella 2., 3., 6-9. és 11-14. §-aihoz

15 a kérdéses dolog olyan, amely az adott körülmények között végrehajtás alá nem vonható. Aki a tehenet megvette, annak nem kellett tudnia, hogy az az eladó egyetlen tehene, hogy nincs juha, kecskéje, sertése, hogy a vételárt nem fordítja más tehén vásárlására stb. A végrehajtás aluli kivétel érvényesülése által tehát a legjobbhiszemü szerző is érzékenyen károsodhatnék. A végrehajtás aluli kivétel szerintem akkor sem áll, amikor oly dolgok végrehajtási átadásáról van szó, amelyek nem feltételesen és bizonyos korlátolt mennyiségben, hanem feltétlenül vannak a végrehajtás alól kivéve. Az örökhagyó például végrendeletileg második nejét nevezi ki örökösének azzal a kötelezettséggel, hogy az első házasságból származott fiának kötelesrészül hagyomány alakjában bizonyos hagyatéki tárgyakat szolgáltasson ki és a családi arczképeket adja át. Ha a perbíróság az átadás kierőszakolására végrehajtást rendelt el, az örökös bizonyára eredménytelenül fog hivatkozni a novella 2. §-ának 2. pontjára. A jogi forgalom biztonságának igényeit, igaz, hogy itt nem aliegálhatjuk ; de támogatja a tételt a fentemiitett többi ok és támogatja az, hogy ellenesetben a végrehajtás alól abszolúte kivett dolgok nemcsak élők közötti átruházásnak, de még hagyományozásnak sem lehetnének a tárgyai. Ily czélzatot pedig a végrehajtási törvényekben talán csak nem akar valaki keresni és találni. Ha abból indulunk ki, hogy végrehajtás utján nem szabad hatálytalanítani a perbeli ítélet rendelkezéseit, akkor arra az eredményre jutunk, hogy határozott nemű vagy fajú ingóságok bizonyos mennyiségének megvétele végett is végrehajtás alá esnek azok az ingóságok, habár a novella 2. §-a szerint a végrehajtás alól ki vannak véve (fenti 2. eset). Ez a nézet azonban logikus voltának daczára alig lesz elfogadható. Először is figyelembe kell venni, hogy az ily végrehajtás és a készpénzbeli követelés megvételére irányuló végrehajtás között nagyon közeli rokonság van, amennyiben ugy az egyik, mint a másik nem egyedileg meghatározott tárgyakhoz, hanem mennyiségileg meghatározott értékekhez akarja juttatni a végrehajtatót. Már pedig legalább is különös volna, hogy némely ingó dolgok (takarmány, szalma, alom, vetőmag stb.) bizonyos mennyiséget végrehajtás [alá vonni lehessen, ha az adós kötelezettsége ily dolgok szolgáltatásából áll, de végrehajtás alá vonni ne lehessen, ha