Telekkönyv, 1909 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1909 / 1-2. szám - Megjegyzések a végrehajtási novella 2., 3., 6-9. és 11-14. §-aihoz

13 helyébe lépő szakaszai is, a készpénzbeli követelés behajtására irányzott végrehajtás szabályai között (43—213. §§.) vannak elhelyezve; és mert a felállított szabályok következményéül a törvények itt-ott (1881 : LX. tcz. 51., 55., 57., 58., 62., 68., 1908: XLI. tcz. 2., 3., 6—9., 12—14. §§.) az ingóságok és járandóságok levágj le nem foglalhatásáról tesznek említést, foglalás pedig éppen a készpénzbeli követelés behajtására irányzott végrehajtásban fordul elő (1881 : LX. tcz. 47. §). Mellesleg megjegyzem azonban, hogy sem az egyik, sem a másik okot nem tartom olyannak, mely miatt a szabályok csupán a készpénzbeli követelés behajtására irányzott végrehajtás során volnának alkalmazandók. A szakaszok elhelyezéséből ez nem következik, mivel azok az ,,általános határozatok" (1—46. §§.) közé nem illenek és a készpénzbeli követelés behajtására felállított szabályok közé csak azért kerültek, mert ott legnagyobb a fontosságuk és ott nyernek leggyakrabban alkalmazást. Hogy pedig a törvény a végrehajtás alá nem eső értékekről azt mondja, hogy „ennélfogva le sem foglalhatók", ez csak a végrehajtás aluli kivétel egyik legfontosabb következményének kiemelését jelenti, anélkül, hogy ez által más következmények ki volnának zárva. A törvény nem igy állítja fel a szabályt: „a következő ingó dolgok le nem foglalhatók" ; hanem ugy, hogy azok „végrehajtás alá nem esnek s ennélfogva le sem foglalhatók". Ahhoz sem fér szó, hogy a végrehajtás aluli kivételekre vonotkozó rendelkezések akkor is alkalmazandók, amikor a bírói kiküldött az ingó dolgot vagy a meghatározott nemű vagy fajú ingóságok bizonyos mennyiségét (2., 3., p.) a végrehajtást szenvedő birtokában nem találta és ezért a végrehajtás tárgyának készpénzbeli értékösszege erejéig biztosítási végrehajtást foganatosít (1881 : LX. tcz. 217. §.); mert a 223. s köv. §-ok értelmében a biztosítási végrehajtásra szintén csak „készpénzbeli követelés" vagy legalább „készpénzbeli egyenérték" (226. §.) szolgál alkalmul és e szerint idevonatkozólag is állanak azok a szabályok, amelyek a végrehajtás aluli kivételekre nézve a „Végrehajtás készpénzbeli követelés behajtására" feliratú II. czimben vannak felállítva. Azt meg csak a teljesség kedvéért jegyzem meg, hogy ha a végrehajtást szenvedő a kötelességévé tett munkát nem teljesiti (4. p.), vagy nem türi, vagy abban nem hagyja azt, aminek tűrésére vagy abbanhagyására kötelezve van (5. p.) és ha az e miatt kiszabott pénzbüntetés behajtása végett az 1881: LX. tcz. 222.