Telekkönyv, 1909 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1909 / 1-2. szám

9 a közadósnak ugyancsak az az összes vagyona szolgál, amely végrehajtás alá vonható; és hogy a közadós ugyané vagyon fölött, tehát nem afölött is, amely végrehajtás alá nem vonható, veszti el rendelkezési jogát a csőduyitás hatályának kezdetével. Arról azonban szó sincs a csődtörvényvben, vagy más jogszabályban, hogy a csődnyitás egyhatályu a végrehajtás foganatositásával. Nem részletezem azokat az eljárási jogosultságokat, amelyek a végrehajtót a részére lefoglalt dolgokra és más vagyonértékekre megilletik, és amelyeket a csődtömeghez tartozó vagyonra nézve a csődhitelezők sem egyenkint, sem összességükben nem gyakorolhatnak. Csak azt kérdem, van-e oly jogszabály, amely kimondaná, hogy a csődnyitás a csődhitelezőnek anyagi jogot, zálogjogot ad, ilgy, amint a végrehajtási foglalás határozottan megadja azt az 1881 : LX. t.-cz. 47. §-a értelmében? Ugy-e bár, hogy ily jogszabály nincsen. Hogy „a csőd generális exekuezió," ez még inkább tartalom nélküli frázis, mint az, hogy az ingatlanokra intézett exekuezió — legalább ami mai jogunk értelmében — „parcziális csőd." Miután tehát a novella 31. §-a szerint a 2., 3., 6—9. és 11—14. §-okat bizonyos előfeltételek alatt csak a kielégítési végrehajtás foganatosításánál nem kell alkalmazni, a csődnyitás pedig sem szószerint, sem lényegileg nem egy a végrehajtás foganatosításával: az idézett szakaszok a novella hatálybaléptétől kezdve nyitott minden csődre lesznek alkalmazandók a csődtörvény 1. §-ának szempontjából. Emiitettem, hogy dr. M. F. maga is rendkiviili bonyodalmakat látott az általa kifejtett theoria alkalmazásának kíséretében. Csudálom tehát, hogy ez a körülmény arra nem birta, hogy ily bonyodalmak nélküli megoldást keressen és hogy ehelyett csak ujabb törvényhozási intézkedéstől várja a kibontakozás lehetőségét. Még csak egyet kívánok megjegyezni. Dr. M. F. a többek között azzal is argumentál, hogy „az adós azon jogi pozicziója, hogy a novella 31. §. 1. és 2. pontja alá eső követelések javára a régi törvény alá eső ingóságai fedezetül szolgálnak, a csőd elrendelése folytán kedvezőbbé nem válhatik". Hát azt kérdem : miért nem válhatnék kedvezőbbé az a jogi pozicziója ? Amikor valamely jogváltozás hatályát a hatály jogos vagy jogtalan voltának szempontjából vizsgáljuk, nem azt kell kutatnunk, hogy a hatály valakinek előnyére szolgál-e, hanem azt, hogy jár-e