Telekkönyv, 1909 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1909 / 1-2. szám

8 ződnék, amelyek az 1881 : LX. t.-cz. szerint igen, de a novella szerint nem esnek végrehajtás alá; és ebből a részből csak azok a hitelezők nyernének kielégítést, akiknek javára a végrehajtás a novella kihirdetése előtt rendeltetett el, valamint azok javára, akiknek követelése a novella kihirdetése előtt járt le, és akik az annak 31. §-a 1. vagy 2. pontjában megállapított előfeltételeknek eleget tettek. Az általános csődtömeg másik része állana a közadósnak a novella értelmében végrehajtás alá vonható vagyonából és ebből kielégítést követelhetne a többi csődhitelező. Ezt a megoldást azután maga dr. M. F. is bonyodalmasnak tartja és ettől maga is megijed annyira, hogy a fenyegető bonyodalmak elhárítására törvényhozási intézkedésnek látja szükségét. Én a magam részéről semmiféle bonyodalomtól sem tartok, amelyet a végrehajtási novella a csődeljárásban előidézhetne. Hogy a törvényhozás az 1908: XLI. t.-cz. megalkotásakor gondolt-e, vagy (amit dr. M. F. egészen bizonyosnak tart,) nem gondolt a végrehajtási törvény és csődeljárás, különösen a csődtörvény 1. §-a közötti vonatkozásra, arról ne vitatkozzunk. Kár volna erre szót vesztegetni, azért, mert, hogy gondolt-e arra a törvényhozás, vagy nem gondolt, az a felvetett kérdés eldöntésére semmi befolyással sem bir. Ha a törvényben valamely jogkérdésre nézve határozott rendelkezést nem találunk, ezt a kérdést mégis el kell döntenünk, de tekintet nélkül arra, hogy a törvényhozás a rendelkezést szándékosan vagy elvétésből mulasztotta el, vagy hogy a rendelkezést későbbre, más alkalomra tartotta fenn. Tény az, hogy a végrehajtási novella bizonyos előnyben részesiti azt a hitelezőt, akinek a törvény kihirdetése előtt lejárt követelése van; de tény az is, hogy ez az előny a hitelezőt csak a törvény kihirdetésétől számított egy éven belül kért „kielégítési végrehajtás foganatosításánál" illeti meg. Ha a hitelező a végrehajtást nem foganatosítja, bármi okból, tehát akár azért, mert foganatosítani nem akarja, akár azért, mert a foganatosítást a törvény tiltja (1881 : XVII. t.-cz. 12. §-a) akkor a novella 31. §-a biztosította előny be nem áll, testet nem ölt. Igaz, az 1881: XVII. t.-cz. 1. §-a szerint a csődnyitás joghatálya kiterjed a közadósnak végrehajtás alá vonható összes vagyonára. De ennek a jogtételnek a törvény 2. és 3. §-ával való kombinációjánál fogva csak az a gyakorlati kihatása, hogy azon hitelezők kielégítésére, akiknek követelései a csődnyitás idejekor fennállottak,