Telekkönyv, 1909 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1909 / 6. szám - Az óvadéki jelzálogjog átruházása

118 Az optkv. 449. §-a szerint a zálogjog mindig érvényes követelésre vonatkozik. Magyar jogszabály tehát az is, hogy a követelést jelzálogjog nélkül s a jelzálogjogot követelés nélkül átruházni nem lehet. Mi van már most a kivételekkel? Ad 1. A jelzálogjog átruházása nálunk sem kötelmi (vagy legalább is nem kizárólag kötelmi), hanem dologjogi szabályok uralma alatt áll, mert az optkv. 431. és 445. §-ai szerint a telkekre vonatkozó dologi jogoknak — tehát a jelzálogjognak is — átruházásához tlkvi bejegyzés szükséges. Ad 2. A mi jogunk szerint a tulajdonosnak a saját telkén jelzálogjoga nem lehet. A második kivétel tehát jogunkban nincs meg. Ad 3. A harmadik kivétel az optkv. 469., 1443. és 1446. §-ai értelmében nálunk is megvan. Jóhiszemű harmadik nálunk is érvényesen szerzi meg a telekkonyvileg még fennálló jelzálogjogot akkor is, ha annak alapul szolgáló követelés nem létezik. Ad 4. A mi jogunk kommentátorai csupán a követelésnek kicserélését tartják megengedhetőnek az optkv. 1378. §-ánál fogva. (Fodor: Magyar Magánjog Ií. köt. 780., 782. és 783. 1.) Nem mellőzhetem itt annak a felemlitését, hogy némelyek szerint az óvadéki jelzálogjognál az optkv. 1400. §-a szerinti adóscsere helyt nem foghat. — Ez a nyilvánvalóan téves nézet mindenesetre a későbbi jelzálogos hitelezők jogának helytelen megítéléséből ered. Ami ugyanis ezekre a hitelezőkre nézve merőben véletlen előnyként származhatik, abban jogot látnak. Ha ugyanis pl. egy váltóhitel biztosítására szolgáló s a telekkönyvben első helyen álló óvadéki jelzálogjognak alapul fekvő viszonyból folyóan követelés egyáltalán nem keletkezett, vagy keletkezett, de megszűnt, ez előnyös a későbbi jelzálogos hitelezőkre nézve, mert az első helyen álló jelzálogos hitelező a jelzálogból kielégítést nem követelhetvén, a második helyen álló jelzálogos hitelező ugy nyer kielégítést, mintha az első helyen állana, a harmadik helyen álló ugy, mintha a második helyen állana, és igy tovább. Igen, de ebből jogot kovácsolni nem lehet. A második helyen álló hitelezőnek az ő jelzálogjoga alapításakor számolnia kellett avval, hogy ellőtte már van egy jelzálogjog, amely egy maximalis összeggel a telket terheli, minélfogva neki eme terhelés mérvének számbavételével kellett hiteleznie. 0 reá tehát nem származhatik abból jogsérelem, ha az alapul szolgáló jogviszonyt egy másikkal cserélik fel, vagy abban az adós helyét ennek tlkvi tulajdonos jogutóda