Telekkönyv, 1909 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1909 / 6. szám - Az óvadéki jelzálogjog átruházása

119 foglalja el (persze érvényesen), mert az ilyen változás előidézését a fennálló szabályok megengedik. Ad 5. A fizető személyes adós javára szóló legis cessio a mi jogunkban szintén nincs meg. Ad 6. Az óvadéki jelzálogjog intézménye nálunk egyáltalán nem lévén szabályozva, — természetszerűleg hiányzik jogunkban az óvadéki jelzálogjognak alapul szolgáló jogviszonyból keletkező egyes követelések önálló átruházására vonatkozó kivételes tételes szabály is. Amint látjuk, a német jog kivételei közül nálunk csupán az első és a harmadik létezik, ugy hogy az összehasonlítás eredményekép konstatálhatjuk, hogy amig a német jogban a jelzálogjog járulékosságáról voltaképen csak addig lehet szó, amig a jelzálogjog és a követelés együttesen állanak fenn,*) — a mi jogunk a járulékosság következményeit csupán a publica fides érdekében zárja ki. Ha már most figyelembe vesszük egyrészt azt. hogy a legfejlettebb modern jogban, a német jogban a járulékosság végeredményben mily kevéssé sajátja a forgalmi jelzálogjognak és hogy ezzel szemben a biztosítéki jelzálogjog szorosan accessorius jellegű, — másrészt pedig azt, hogy ennek daczára a biztosítéki jelzálogjog átruházására egészben véve a forgalmi jelzálogjog átruházásának szabályai nyernek alkalmazást, sőt ez alól éppen az óvadéki jelzálogjognál van, még pedig egyenesen a járulékosságnak ellentmondó kivétel: aligha tévedünk, amidőn ebből odakonkludálunk, hogy az óvadéki jelzálogjog átruházásának elvi akadálya egyáltalában nincs. A fennálló jognak különben egyetlen tétele sem mond ellene ennek. Igaz, hogy az a követelés, vagy — többnyire — követelések, amelyeknek biztosítása czéljából az óvadéki jelzálogjogot alapítják és amelyek az alapul szolgáló viszonyból ennek tartama alatt keletkeznek egy ideig esetleg**) még nem léteznek. Nem kell azonban feledni, hogy az óvadéki jelzálogjog alapításához nem is kívántatik az, hogy ilyen követelések létezzenek. Ha pedig ez az alapításhoz *) És pedig azért, hogy az adós a kétszeri fizetés veszélyétől megóvassék. (Oberneck i. ra. 484. 1.) **) Mert lehet, hogy már léteznek, amikor is azután az óvadéki jelzálogjog alapításánál nem az a szándék, hogy azzal csakis ezek a már létező követelések biztosittassanak, hanem ezeken kívül vagy esetleg ezek helyett (amennyiben t. i. megszűnnek) a mazimalis összegig más konkrét követelések.