Telekkönyv, 1909 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1909 / 6. szám - Az óvadéki jelzálogjog átruházása

117 érvénytelenség, akár megszűnés folytán. Itt tehát már nem lehet arról szó, hogy a jelzálogjog csak követeléssel ruházható át. 4. A német polg. tvkv. 1180. §-a értelmében a jelzálogjog követelés nélkül átruházható s utólag uj követeléssel köthető össze (követelés és hitelezőcsere.) 5. Ha a személyes adós elégíti ki a hitelezőt, a jelzálogjog átszáll a személyes adósra, ha ez a tulajdonostól vagy ennek jogelődjétől megtérítést követelhet (német polg. tvkv. 1164. §.) Ebben az esetben nem a követelés száll át a személyes adósra, mert ez teljesités folytán megszűnt, hanem a jelzálogjog. És végül van még egy kivétel, amely itt a legfontosabb, t. i. 6. a német polg. tvkv. 1190. §-ának végbekezdése szerint a követelés az óvadéki jelzálogjognál a jelzálogjog átruházásának kizárásával is cedálható. Ez a törvényhely ugyanis kimondja, hogy a követelést át lehet ruházni a követelések átruházására nézve fennálló általános szabályok szerint is, s ha a követelés ily módon ruháztatik át, akkor a jelzálogjog átszállása ki van zárva. Evvel az utolsó kivétellel tüzetesebben kell foglalkozni. Követelés alatt itt nem az a követelés értendő, ametynek meghatározása a maximalis alzálogjog alapításánál elhalasztatik, hanem annak csak egy része, t. i. az egész biztosított igényből előálló egyes követelés, illetve egyes követelések. Ha a hitelező ilyen egyes követeléseket, vagy azok közül egyet át akar ruházni, de jelzálogjogát továbbra is a maga épségében óhajtja fenntartani, akkor a dologjogi cessiót mellőzi s az átruházást a követelések átruházásának kötelmi szabályai szerint viszi keresztül. Ebben az esetben azután a jelzálogjog a telekkönyvbe bevezetett s változatlanul fennmaradó egész maximális összeggel a többi már keletkezett és a még ezután keletkező egyes követelések biztosítására szolgáland. így áll a kérdés a német birodalmi jogban.*) Vizsgálnunk kell már most, vajon a német jognak a biztosítéki jelzálogjogra és különösen az óvadéki jelzálogjogra vonatkozó eme szabályai nincsenek-e meg a mi jogunkban is, ha mindjárt nem is egyenes, világos rendelkezésekben, hanem akár csak elrejtve is. A jelzálogjog elvileg nálunk is járulékos (accessorius) jog. *) Forrás : Dr. H. Oberneck: Reichsgrundbuchrecht 478. s köv. és 679. s köv. 1.