Telekkönyv, 1909 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1909 / 5. szám - A telekkönyvi intézmény oszlopai

105 amidőn az elidegenítési és terhelési tilalomnak — az akkor létezett joggyakorlattal merőben ellenkező — föltételeit és korlátait megállapítja, de nem sorolja elő azokat. De hát nem is sorolhatja azokat elő, amikor ilyenek nincsenek. Ma is az a törvényes jogi helyzet, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom felállítása nincs kötve semmiféle korláthoz, semmiféle föltételhez, hogy létesítheti azt föltétlenül a magánakarat is s Viogy létesítheti azt nem csupán tulajdonjogának telekkönyvi átruházásával egyidejűleg, hanem attól függetlenül, és hogy létesítheti azt magának vagy harmadik személynek az ingatlan állagára vagy haszonélvezetére vonatkozó nemcsak tulajdoni, hanem bármely más nyilvánkönyvi igénye vagy joga biztosítására is; mert a kir. Kúria 74. számú teljes ülési polgári döntvényében felállított feltételek és korlátok nem alapulnak tételes jogszabályokon és így azok, mint csupán a m. kir. Kúria, mint nem törvényhozó testület által felállított uj jogszabályok, a konkrét esetekben eljáró (ítélkező) bíróra nézve nem lehetnek kötelező érvényűek. Azt mondja e döntvény indokolásának 3-ik bekezdésében, hogy „ez az uj szöveg nem áll ellentétben az 59. számú döntvény indokolásában kifejezett törvényes állásponttal." Miféle törvényes álláspontot fejez ki az 59. számú döntvény indokolása ? Azt a törvényes álláspontot fejezi ki, hogy „a telekkönyvi hatóság a fenálló nyilvánkönyvi állapot korlátaihoz van kötve s ennélfogva ebbeli eljárásának jogkörére való tekintettel, de hatáskör hiánya miatt sem teheti elbírálás tárgyává azt a kérdést, hogy a nyilvánkönyvíleg bejegyzett elidegenítési, illetve megterhelési tilalom oly természetü-e, hogy az az anyagi jog szempontjából a végrehajtási jogot nyert hitelező kielégítési igényének érvényesítését gátolhatja-e avagy sem." És mit fejez ki az uj szöveg ? Ez így szól: „oly elidegenítési és terhelési tilalom, mely a jelen döntvényben körülirt föltételeknek meg nem felel, nyilvánkönyvi bejegyzés tárgyát nem képezheti s ha mégis bejegyeztetett volna, mint hatálytalan, a további telekkönyvi jogok, tehát a végrehajtási vagy jogügyleti zálogjogok bejegyzését nem gátolhatja, minélfogva annak törlését a telekkönyvi hatóságnál bármely érdekelt fél kérheti." Hát vájjon ez az uj szöveg csakugyan nem állana ellentétben az 59. számú döntvény indokolásában kifejezett — és bátran el-