Telekkönyv, 1909 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1909 / 5. szám - A telekkönyvi intézmény oszlopai

106 mondhatjuk, hogy a fenálló törvényeknek és törvényes gyakorlatnak teljesen megfelelő — törvényes állásponttal ?! A kir. Kúria az mondja 74. számú döntvénye indokolásának 4-ik bekezdésében, hogy az uj szöveg nem érinti az 59. számú döntvény indokolásának azt az elvi kijelentését, mely szerint annak megbirálása, vájjon a bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalomnak az anyagi jog szempontjából van-e és mily joghatálya a végrehajtási jogot nyert hitelező igényének érvényesítésére, nem tartozik a telekkönyvi hatóság illetékességi körébe; mert a telekkönyvi hatóság ezen uj szöveg szerint sem hivatott az elidegenítési és terhelési tilalom jogi természetét és érvényességét megbírálni." Ámde hiába mondja ezt a kir. Kúria. Az ellentét világos. Minthogy a kir. Kúria 74. számú polgári döntvénye 11-ik bekezdésében azt mondja, hogy „oly elidegenítési és terhelési tilalom, mely a jelen döntvényben körülirt feltételeknek meg nem felel, nyilvánkönyvi bejegyzés tárgyát nem képezheti s ha mégis bejegyeztetett volna, mint hatálytalan, a további telekkönyvi jogog, tehát a végrehajtási vagy jogügyleti zálogjogok bejegyzését nem gátolhatja, minélfogva annak törlését a telekkönyvi hatóságnál bármely érdekelt fél kérheti: nyilvánvaló, hogy a telekkönyvi hatóságnak meg kell vizsgálnia, vájjon a kérdéses tilalom a döntvény szerint hatályos-e vagy sem ? Amig tehát a 4-ik bekezdés szerint a tlkvbe bejegyzett tilalom érvényességét a tlkvi hatóság nem birálhatja, — addig a 11-ik bekezdés szerint azt igenis birálhatja, mert bírálnia kell, hogy eldönthesse, vájjon további tlkvi jogokat bejegyezhet-e vagy sem.*) Kérdés, hogy ezek közül az ellentmondó kijelentések közül melyik a helyes? A feleletet csakis tlkvi jogunk fennálló szabályaiban kereshetjük. A kérdésre egyenesen, közvetlenül felelő szabályt hiába keresünk. Nincs tehát más hátra, mint a jogmagyarázat eszközéhez *) Jóllehet az indokolás 11-ik bekezdésében hatálytalanságról, 4-ik bekezdésében pedig az érvényesség megbirálásáról szól, — nem lehet kétséges, hogy a 11-ik bekezdésben a „hatálytalanság" alatt voltaképen érvénytelenségei kell érteni, mert hiszen a 11-ik bekezdés azt mondja, hogy a hatálytalan tilalom a további telekkönyvi jogok bejegyzését nem gátolhatja, az ilyen „hatálytalanság" pedig egyenlő az absolut érvénytelenséggel.