Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 2. szám - Néhány szó a velős rövidség - ről

22 és a kamatláb mennyiségének előadásával történik, mert ez a kamat összegének csak kiszámítására elegendő, nem pedig annak számszerű kifejezésére. Vagyis ha azt mondom: „100 K-nak 1906. január 1-től 1906. deczember 31-ig járó 6°/o-os kamata", vagy „100 K-nak 1 évi 6%-os kamata", akkor én nem mondtam számszerű pénzösszeget, csak az adatokat adtam meg, amelyekből azután az ahoz értő ember kiszámíthatja a kamat mennyiségét. Ez amenynyiség, tehát az emiitett példában 6 K, a kamat számszerű összege.1) Még kevésbbé lehet azonban megelégedni pusztán a kamatláb mennyiségének és esetleg még a kamatozás kezdődése időpontjának előadásával, mert ebben az esetben a jelzáloggal biztosítani szándékolt kamat összege bizonytalan, tehát nem „határozott,"2) Dehát a jelzálogjognak „a kamat erejéig" való bejegyzésére voltaképen semmi szükség sincs. A jelzálogjognak ugyanis az a czélja, hogy lehetővé tegye a követelésnek a jelzálogbóli kielégítését. Ez a kielégítés végrehajtás utján vagy a végrehajtás joghatályával (önkéntes árverés esetében) történik. A vhtási törvény 192. §-ának második bekezdése szerint a kamatkövetelés kielégítésének nem előfeltétele az, hogy a zálogjog a kamat erejéig be legyen jegyezve, sőt még az sem szükséges, hogy a törvényesnél nem magasabb kamatláb a bejegyzésben ki legyen tüntetve, elég, ha a bejegyzésből az kitűnik, hogy a jelzálogjoggal biztosított követelés tőkekövetelés3) (lévén az id. §. J) Ezért azt sem tartom én helyesnek, ha J 3% ráltódij" erejéig kebeleztetik be — szintén általános, de elég rossz szokás szerint — a végrehajtási zálogjog. Nem törődik ugyan ezzel senki, de ez nem ok szabályellenes bejegyzésre, ha még olyan alárendelt jelentőségű is. 2) Hasonlóan a végrehajtási zálogjognak pl. „1903. január 1-töl a birtokbahelyezésig járó évi 15 K elvont haszon erejéig való szintén szokásos, de szintén igen helytelen bejegyzéséhez. Bizonytalan a csak százalékban kifejezett kártalanítási dij is, lévén ez a még törlesztetlen, tehát időnkint folyton apadó tökehátralék után számítandó. Ilyen dij erejéig is gyakran kérnek jelzálogjogi bejegyzéseket. Hűségesen teljesitik ezeket a kérelmeket. 3) Jó alkalom kínálkozik itt figyelmeztetni annak a szokásnak helytelenségére is, hogy a jelzálogjogi bejegyzésekben a követelés összege rendszerint „íó'&é"-nek neveztetik, holott nem minden követelés kamatozó követelés, már pedigjf követelés összege cssk akkor mondható tökének, ha az után kamatot kell fizetni. (Ez a nagy „tökcszeretet" homályosította el valószínűleg a jelzálogi követelések jogcziménck fogalmát is, ugy, hogy némelyek abban a meggyőződésben vannak, hogy a jogczim fel van tüntve, ha a bejegyzésben a követelés összege a „tőké"-nek neveztetik.)