Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 1. szám - A 39000/1906. I. M. számu igminiszteri rendelethez

11 4. Jogszabály az, hogy a visszavásárlási jog oly személyek részére, kik az eladott ingatlannak nem tulajdonosai, ki nem köthető. (Kir. Kúria 1901. május 1. — 6694. sz. Ü. L. 1901. 22.) 5. Birói eljárás foganatosítása körül felmerült költségnek megállapítása általában véve mindenkor az eljárást foganatosító bíróság feladata ; mert a valamely percselekmény teljesítése végett megkeresett bíróság a teljesített eljárás körül felmerült költség összegének megállapítására annyival inkább illetékes, mivel a helyi viszonyok ismeretében a felmerült költség mennyisége kérdésében mindenesetre alaposabban határozhat, mint a megkereső biróság. (Kir. Kúria 1901. május 8. — 514. sz. Ü. L. 1901: 23.) 6. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint, ha a hitelező a késedelmes fizetést a késedelemhez szerződésileg kötött jog kifejezett fentartása nélkül fogadja' el, azt a jogot többé nem gyakorolhatja. Ha az adós a magánkérvény utján leendő bekebelezéshez engedélyt nem ad és ennek költségét kifejezetten magára nem vállalja, ennek a költségnek megtérítését a hitelező az adósától nem követelheti. (Kir. Kúria 1901. évi május hó 17-én G. 164. sz.) 7. Az igényperben hozott ítélet az igénylő és a végrehajtást szenvedett közötti jogviszonyra nincsen befolyással. (Kir. Kúria 1901. május 15. — 3839/1900. sz. Jogt. Közi. 1901 : 39.) 8. Jogérvényesen megtartott árverés megsemmisítése kereset utján nem kérhető. (Kir. Kúria 1901. május 15. 337/901. sz. Jogt. Közlöny 1901 : 24. 9. A másodbiróság hivatalból megsemmisítette az elsőbiróság végzésének nem felebbezett azt' a részét, amellyel az elsőbiróság, egy általa is szabálytalannak kimondott okirat alapján és egy általa is még fen nem állónak nyilvánított követelés járuléka erejéig zálogjogi előjegyzést rendelt el; a Kúria ezzel szemben kimondta, hogy nincs törvényes szabály, mely szerint ilynemű meg nem támadott rendelkezés hivatalból megsemmisíttessék, illetőleg megváltoztattassák. (Kir. Kúria 1901. május 23. 3716/900. sz. Jogt. Közi. 1901 : 23.) 10. A törvényes gyakorlat által elfogadott jogszabály, hogy az eladó külön kikötés nélkül is felelős az eladott dolognak szerződésszerű szolgáltatásáért, e szerint tehát az ingatlan eladója is, aki azt meghatározott térfogatban adta el, kikötött térfogat terjedelméért szavatol. (Kir. Kúria 1901. máj. 29. — G 187. sz. Jogt. Közi. 1901 : 33.) 11. Ingatlannak a folyó bérjövedelmére, mint az ingatlan haszonélvezetére, a végrehajtást csak az 1881 : LX. t.-cz. 208. és 211. §-ai értelmében a telekkönyvi hatóság illetékes foganatosítani, az ily bérjövedelem nem tekinthető oly pénzjövedelemnek, melyre nézve a végrehajtás az 1881 : LX. t.-cz. 79. §-ában előirt módon foganatosítandó s arra nézve a 126. §. 4-ik bekezdésében foglalt rendelkezés sem alkalmazandó. (Kir. Kúria 1901. május 30-án 3,233. sz. Jog. 1901 : 31.)