Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 1. szám - A 39000/1906. I. M. számu igminiszteri rendelethez

10 A kir. igazságügyminiszternek 190<>. okt. 19-én 38,285 1000. I. M. szám alatt kelt rendelete, az ógyallai kir. járásbíróságnak telekkönyvi hatósággal való felruházása tárgyában. Az 1871. évi XXXI. t.-cz. 24. §-ában nyert felhatalmazás alapján, a törvényhozás utólagos jóváhagyásának fenntartása mellett, a komáromi kir. törvényszék kerületében levő ógyallai kir. járásbíróságot saját területére 1906. évi deczember hó első napjától kezdve telekkönyvi ügyekben birói hatáskörrel felruháztam. FEL5ŐBIRÓ5ÁQI HATÁROZATOK. 1. A kereset tulajdonjogi előjegyzés igazolása s ekként ingatlanra vonatkozó dologi jog érvényesítése czétjából indíttatott. Az 1881 : LIX. t.-cz. 6. §-ának rendelkezése szerint az ily tárgyú perek kivétel nélkül a birtokbiróságok hatásköréhez tartoznak. Ennélfogva felperesek a kir. törvényszék, mint birtokbiróság előtt a pert annál is inkább helyesen tették folyamatba, mert a telekkönyvi rendtartás 95. §-a szerint azokban az esetekben, amelyekben az előjegyzés puszta nyilatkozat alapján nem igazolható, az igazolásnak a telekkönyvi rendtartás 96—100. §-ai értelmében nem a telekkönyvi hatóság előtt, hanem az előjegyzett jog érvényesítése iránti keresetre illetékes bíróság előtt folytatható peres uton kell történnie. (Kir. Kúria 1901. ápr. 30. — 1868. sz. Jogt. Közi. 1901 : 26.) 2. Nincs oly jogszabály, amelynél fogva a hitelező oly esetben, amikor követelése adósának lefoglalt vagyonából előreláthatólag be nem hajtható, a csak részben való kielégítési alapul szolgáló lefoglalt ingók elárvereltetését eszközölni köteles legyen és az árverés előtt adósának megajándékozottja ellen, követelését ne érvényesíthesse. Abban az esetben, há a hitelező részére adósánál lefoglalt vagyon e hitelező követelésének kielégítésére nem elegendő, azt a ténykörülményt, hogy a hitelező követelése adósának, az ajándékozónak, egyéb vagyonában kellő fedezetet talál, a megajándékozott tartozik bizonyítani. (Kir. Kúria 1901. ápr. 30. — I. G. 132. sz. Ü. L. 28.) 3. E szavak : „körülbelül 1889. évben" nem meghatározott időpontot jelentenek és igy a kifizetés ideje alatt az 1889. évet követő 1890-ik év is érthető. Jóllehet az alzálogjog birtokosa a zálog fennállásának tartama alatt magával az ingatlan tulajdonosával viszonyban nem áll s az árverés esetét kivéve nem magából az ingatlanból, hanem csakis a zálogjogból való kielégíttetést követelheti, mihelyt azonban a zálogjog az alzálogjog fennmaradása mellett megszűnik, az utóbbi birtokosa az ingatlan tulajdonosával azonnal viszonyba jut s alzálogjoga erejéig önálló jelzálogos hitelezőnek tekintendő, amiből önként következik, hogy abban az esetben az ingatlan tulajdonosa is a tkvi rdts 148. §-áhan meghatározott oly telekkönyvileg érdekelt félnek veendő, aki az alzálogjog törlését kereset utján is szorgalmazni jogosítva van. (Kir. Kúria 1901. ápr. 30. - 6307. sz. Jog. 1901: 26.)