Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1907 / 7-8. szám - Az egyetemleges zálogjog törléséhez
159 felfogásom helytelenségéről, vagy felvilágosító rendelet, vagy felsőbb bírósági határozat, avagy kartársaim szives hozzászólása meg nem győz. Azzal azonban nem állhat elő senki, hogy az erdélyi telekkönyvi rts. ezen kitételét betűszerinti értelemben lehetne venni, mertha valaki azt betűszerinti értelemben veszi, arra az lenne feleletem, hogy akkor a főjelzálognál miért keblezték be mégis mindig a törlést s miért nemcsak feljegyezték, mint azt az erdélyi telekkönyvi rendtartás mondja ? FEL5ŐBIRÓ5ÁQI HdTá RÓZÁTOK. 78. Olyan esetben, ha az adós a visszatérítési kötelezettséget elvállalja ugyan, de a hitelező a kölcsön tárgyát az adós részére megfelelően ki nem szolgáltatta, a kölcsönügylet jogilag létre sem jött. A jövendőben kötendő kölcsönügylet iránti megegyezésnek a kölcsönvevövel szemben, a kölcsönügylet különleges természeténél fogva, esetleg csak az lehet a jogi hatálya, hogy ha az ö jogilag számításba vehető hibája miatt a megegyezéshez képest a kölcsönügylet utóbb létre nem jön, tőle a hitelező nem a megegyezés teljesítését, vagyis az illető kölcsönösszeg felvételét, hanem ehelyett esetleg csak a kölcsönügyletnek utóbb létre nem jötte miatt megfelelő kárának megtérítését követelheti. A kár mennyiségének megállapítása ténykérdés ugyan, azonban a kár okául felhozott tény és az igényelt károsodás között fennálló okozati összefüggés megállapítása, tehát az, hogy valamely felet egy másik fél ellen valamely ténykörülmény okából megilleti-e és minő alapon a kárkövetelés, a jogkérdés keretébe tartozik és mint ilyen, érdemileg felülvizsgálat tárgyává tehető. (Kir. Kúria tanácsa 1906 május 22. — G. 741). (j. L. 19Ü6 : 25.) 79. Minden zálogjogi bejegyzés a telekkönyvi rendtartás 62. §-ához képest, csak annak a követelésnek szolgálhat biztosítására, amelyre nézve a zálogjogi bejegyzés förtént s a követelés megszűnte folytán hatályát vesztett zálogjog ujabbi lekötelezésből eredő tartozásnak biztosítására nyilvánkönyvi jogot szerzett harmadik személy kárával fenn nem tartható. (Kir. Kúria 1906 május 30. — 1.'302. Ü. L. 1906 : 27.) 80. A tulajdonosnak saját tulajdonával való rendelkezési jogánál fogva jogában áll a házán nyílást ott készíttetni, ahol akar, hacsak e tekintetben a szomszédnak vele szemben fennálló szolgalmi joga attól el nem tiltja s ily szolgalmi jog hiányában a szomszéd az ablak befalaztatását jogosan nem igényelheti és csak az áll jogában, hogy a saját telkén eszközölhető bármily építkezés által a kilátást, levegőt és világosságot az ablaktól, ha csak vele szemben ezt tiltó szolgalmi jog fenn nem áll, elzárja. Felperes keresete csak akkor foghatna helyet, ha azt bizonyítaná, hogy neki alperessel szemben oly szolgalmi joga van, amelynél fogva az az ö telkére néző ablakot a háza falán nem nyit-