Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 7-8. szám - Az egyetemleges zálogjog törléséhez

160 hat. Annak a kérdésnek elbírálására, hogy valamely építkezés a közrendészet ezen pontjából megengedhető-e, a közigazgatási hatóság- hatáskörébe tartozik és igy az a kérdés, hogy az alperesi ablak mennyiben ütközik a közrendészet szempontjából alkotott építkezési szabályrendelet intézkedéseibe, a peres felek közötti jogvita eldöntésénél figyelembe nem jöhet. Felperesnek az az érvelése, hogy amennyiben alperes az ablak befalaztatására nem köteleztetik, a törvényes elévülési idő alatt neki oly szolgalmi joga keletkezik, amelynél fogva felperes a saját telkén oly építkezést, amely az ablaktól a kilátást, levegőt és világosságot elzárja, nem eszközölhet, téves, mert ezt a szolgalmi jogot elévülési jogczimen csak ugy lehet megszerezni, ha a szolgalmi jogot igénylő háztulajdonos azt bizonyítja, hogy a szomszéd telek tulajdonos valamely oly intézkedést, mely az ablaknyitás czélját meghiúsította volna, eszközölni kezdett, de ebben a háztulajdonos által meggátoltatván, az elévülési időn belül jogával nem élt. (Kir. Kúria 1906 június 1. — 196.) 81. Egyáltalában nincsen helye annak, hogy az ingatlant illető perekben a per tárgyának értéke a felülvizsgálati eljárásban nyoinoztassék és állapíttassák meg. (Kir. Kúria 1906 június 16. — I. G. 55. Ü. L. 86.) 82. A megtámadott tkvi bejegyzés alapjául vett hatósági megkeresés szabályszerű kelettel, számmal és aláírással ellátva lévén, a tkvi rdts 93. §-a követelményeinek megfelel, azt pedig, hogy illetékes hatóságtól származott, iratok tanúsítják, az a körülmény, hogy ennek alapján előjegyzés helyett bekebelezés eszközöltett ki, a bejegyzésnek eredeti érvénytelenségét nem vonja maga után ; készpénzek kezelőinek számadásai téritvényei abban az időpontban válnak követelhetőkké, amikor a hiány felfedeztetett, illetőleg megállapittatott, minélfogva helyes a másodbiróságnak az a kijelentése, hogy a keresetnek szintén alapjául tett elévülés be nem következett. (Kir. Kúria 1906 június 6. — 27.°) 1. sz.) 83. Az apai hatalmat gyakorló apa a gyermeke érdekében folytatandó , perek viteléhez a gyámhatóság jóváhagyását kikérni nem tartozik, miért is a pervitellel járó költségek erejéig a perben képviselt kiskorú külön gyámhatósági hozzájárulás nélkül is kötelezetté válik. (Kir. Kúria 1906 június 6. — 1,872/905. sz.) 84. A töröltetni kért zálogjog, amint az a tkvezésböl kitűnik, községi adóra, tehát közadótartozásra vonatkozik, mely közadó követelés jogosságának és fennállásának az elbírálása az 1886 : XXII. t.-cz. 139. §-a és az 1883 : XLIV. t.-cz. értelmében közigazgatási útra tartozik ; minthogy az 1889 : XXXII. t.-cz. 8. §. i), b) pontja szerint a közadó biztosítására bekebelezett zálogjognak a torlését akár a követelés megszűnése, akár a téves bekebelezés következtében az illetékes pénzügyigazgatóság rendeli el, amely hatóságnak a határozatát az idézett törvény- 12. §-a szerint a törvényhatósági közigazgatási bizottság, ennek a határozatát pedig az 1896 : XXVI. t.-cz. 82. §-a szerint a közigazgatási bíróság jogosult felülbírálni ; minthogy az utóbb idézett törvény 18. §.a szerint a közigazgatási eljárás befejezése után sem lehet a törvény rendes utján orvoslást keresni; a polgári bíróságok a közadók fennállása tekintetében bíráskodni