Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 6. szám - Felületességek a bekebleztetések körül

138 nak az ingatlan tulajdonának átruházásával kapcsolatosan és a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésével egyidejűleg foghat általában helyt. (Kir. Kúria 1906 május 11. — 909/1905. C. L. 1906 : 30. 75. Valamely jelzálogos követelésnek a sorrendből leendő kihagyása s illetőleg a vételár felosztásánál való mellőztetése iránt, amennyiben a végrehajtási törvény 197. szakasza szerinti feltételek fenforognak, keresetet inditani bármelyik jelzálogos hitelezőnek joga van. (Kir. Kúria 1906. május 15. — 802/1905. Ü. L. 1906 : 25.) 76. A vízjogi törvény 4. §-a szerint csak a vizek partja és medre képezi a parti birtokos tulajdonát és a parti birtoknak elválaszthatlan alkatrészét, de nem valamely elhagyott régi vízmeder is. (Kir. Kúria 1906 május 16. — 2,228/905. sz.) KÜLÖNFÉLE. Felhívás cserére. Egy alföldi kir. törvényszéki telekkönyvvezető cserét óhajt. Cimét e lap kiadóhivatala közli. A csere a székhelyen lévő fögymnasium, polgári leányiskola, tanitó, tanítónő, polgári iskolai tanítónő képző intézetek miatt különösen családos telekkönyvvezetök és segédtelekkönyvvezetöknek előnyös. SZERKESZTŐI ÜZENET. V. L. urnák. Az 1874 : XV. t.-cz. 1. §-ának második bekezdése szerint a telekkönyvi ügyek elintézésénél felmerülő tárgyalásoknál az 1868 : LIV. t.-cz. 145—151. §-aiban körülirt jegyzőkönyvi tárgyalás szabályait ínvtoznak a járásbíróságok követni. (Az 1868 : LIX. t.-cz. 150. és 151. §-ai helyett most az 1881 : LIX. t.-cz. 19. §-a van érvényben.) Ez a törvényes rendelkezés ma is érvényben van, azzal a kivétellel csupán, hogy az 1868: LIV. t.-cz. 44. §-ában említett perek (előjegyzések igazolása, előjegyzés által biztosított tulajdoni és szolgalmi jogok iránt) az 1893 : XVIII. t.-cz. 1. §-nak 2. pontja szerint sommás eljárás alá tartoznak. Nem tudjuk mit tetszik érteni „egyszerű" tárgyalás alatt; annál kevésbbé tudunk arról, hogy a tkvi rendtartás 99. §-ára alapított kitörlési kérvényeket „országszerte" ilyen „egyszerű" tárgyalásokkal intézik el: az előadottakból folyóan azonban bizonyos, hogy szabályszerűen, tehát helyesen is, csak az a járásbíróság mint tkvi hatóság jár el, amely az ilyen kérvényekre jegyzőkönyvi tárgyalást rendel, mert ez a kötelező. Egyébiránt mi háromféle tárgyalást ismerünk, u. m. : pertári, jegyzőkönyvi és sommás szóbeli tárgyalást. A felek „meghallgatása" nem tárgyalás. Ezt az eljárási formát az 1893 : VIII. t.-cz. 229. §-ának utolsó bekezdése a tárgyalás mellett külön említi, tehát attól megkülönbözteti; Iwling pedig A végrehajtási törvény magyarázata czimü müvében (III. kiad. 94. 1. ut. el. bek.) azt