Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 6. szám - Felületességek a bekebleztetések körül

137 zálog kitörlése által csak ez tekintendő jogaiban megsértve, ellenben a követelés engedményesének perbeidézésére nem foroghat fenn szükség, ha ő egyúttal a jelzálogra telekkönyvi jogot nem zerzett. Ezen a jogszabályon nem változtat az a körülmény sem, hogy a kitörlés a telekkönyvi bejegyzés alapjául szolgált jogügylet érvénytelenítésével kapcsolatosan lett kérelmezve, mert a jogügylet érvényességének kérdése csak a perben álló felekre nézve biráltatik el, az tehát a perben nem álló személynek jogait nem érinti. (Kir. Kúria 1906. évi május hó 4. — 914/1905. Ü. L. 19*06 : 22.) 70. Habár jogszabály az, hogy az örökösök felelőssége az örökhagyó tartozásáért csak a hag}raték értéke erejéig terjed, mindazonáltal az örökösöknek nem áll jogában a hitelezők közül egyeseknek a többiek rovására előnyt nyújtani, hanem kötelesek, ha a hagyatéki vagyont megtartani akarták, az összes hagyatéki tartozásokat kiegyenlíteni, vagy pedig az egész hagyatéki vagyont a hitelezők kielégítésére hagyni, ha tehát alperesek az előbbi módon jártak el, annak következményeit viselni is tartoznak. (Kir. Kúria 1906 május 5., G. 701. sz. 71. Az a körülmény, hogy végrehajtást kérő a végrehajtás elrendelése iránti kérvénye mellett az előzőleg beadott, de két izben is elutasított kielégítési végrehajtási kérvény példányait mutatta vissza, ezt tiltó rendelkezés hiányában a törvény alapján jogosan kért kielégítési végrehajtásnak elrendelését nem akadályozhatta. (Kuri 1906 május 8. 1,294. sz.) 72. Ingatlanok eladásánál a közvetítési dij az ügynököt megilleti, ha az ügynök ügyfelének a másik szerződő felet és az ügylet tárgyát megjelölte s ezáltal a felek érintkezését lehetővé tette. (Kir. Kuri 1906. évi május hó 9. 1,270. Ü. L. 1906 : 26.) 73. Az 1881. évi LX. t.-cz. 166. §-ának a csatlakozás kimondására vonatkozó intézkedése az ujabb árverési kérvénnyel felmerülő felesleges költségnek s a szükségtelen ujabb hirdetés kibocsátásának mellőzését s az ingatlan kétszeres elárverezésének elkerülését czélozza. S a czél ez lévén, nincsen elfogadható indok arra, hogy a csatlakozás ki legyen zárva abban az esetben, ha ugyanaz a végrehajtató ugyanarra az ingatlanra más követelése alapján is végrehajtási zálogjogot nyer. Kétségtelen tehát, hogy az 1881. évi LX. t.-cz. 166. §-ának más végrehajtató kifejezése nem a végrehajtató személyében, hanem a követelés tekintetében való különbözőséget kívánja meg a csatlakozás kimondásának feltételéül s a csatlakozás kimondást ugyanannak a hitelezőnek követelésére nézve nem zárja ki. (Kir. Kúria 1906 május 10. — 1918 1905. Ü. L. 1906: 25.) 74. Az optk. 1070. §-ának rendelkezése szerint ingatlan dolgoknál a viszszavásárlás kikötése helyt foghat ugyan, de az ide vonatkozó kikötés az id törv. 1067. §-ának rendelkezéséből kitetszően csak mint az adásvételi szerződésnek mellékrendelkezése ruháztatván fel joghatállyal, e tárgyban vevő és eladó az adásvételi szerződéstől önálló, külön szerződéssel nem léphetnek joghatályos megállapodásra ; minthogy a Kúria 74. sz. polg. döntvényében foglaltak szerint is a tulajdonjng korlátozását képező terhelési .és elidegenítési tilalom kikötése és nyilvánkönyi bejegyzése a megengedett esetekben is csupán magá-