Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 6. szám - Bejegyzési végzések szerkesztése

120 Nézzük már most, hogy melyik a ezéíszerühh eljárás, az-e amelyet a tkvi rendeletek irnak elő, vagy az, amelyet a rossz uton haladó gyakorlat követ ? Tkvi bejegyzéseket rendelő végzéseink — a legegyszerűbb esetektől eltekintve — rendszerint igen szövevényesek. Az u. n. „rőfös mondatokból", a kurialis stilus ékességeiből, ezeknek a vég­zéseknek felhasználásával legkönnyebben lehetne gazdag kiállítást rendezni. Igen egyszerű magyarázata van ennek. Ha az ilyen végzéseket rövidebb mondatokból állítanák össze, többször kellene ismételni a bekebelezés vagy előjegyzés elrende­lését. Ettől azonban fázik mindenki, érezvén, hogy ilyen módon a végzések fogalmazása módfelett kezdetleges, esetlen és egy­hangú volna. A végzések fogalmazói tehát avégből, hogy az említett ismét­léseket elkerüljék, a legtöbb esetben egyetlen egy mondatot csinál­nak az egész végzésből. Ez az oka annak, hogy a bejegyzési végzések szerfelett nehéz­kesek s nemcsak olvasásuk, hanem fogalmazásuk is rendkívül fárasztó és időpazarló. Pedig hát a stiláris eszthetika követelményeinek hosszú mon­datok nélkül is eleget tehetünk. Ha a végzéseket szabályszerűen, vagyis akként szerkesztjük, hogy bennük a bejegyzések szöve­gét is idéző jelek között előírjuk : akkor az ismétlések ezek közé az idéző jelek közé esnek s egyáltalán nem sértik a szépérzéket. A bejegyzések szövegének ily módon való megszerkesztésével fogalmazott végzés azután sokkal egyszerűbb is és ennélfogva sok­kal rövidebb idő alatt készíthető is el. Hasonlíthatatlanul alkalma­sabb arra is, hogy sokszorosítás utjáu előállított űrlapokon (blan­kettákon) készítsük el.*) A végzések szövegezésének jelenleg szo­*) Alkalmas blanketták készítése persze mindig dolgot ad, de csak egyszer. A szabályszerű végzés fogalmazványok blankettáinak elkészítése sem könnyű, de ha sikerült egyszer jól összeállítani, rendkívül könnyíti és gyorsítja a fogalmazást. A blanketták belszerkezetére nézve feleslegesnek tartjuk a részletes út­mutatást, csupán annyit jegyzünk meg, hogy a csoportosításnak természetszerű­leg telekjegyzökönyvenként, illetve betétenkint kell történni, ugy, hogy a vég­zés annyi tagozatból álljon, ahány tjkvben vagy betétben bejegyzés foganato­sítandó. Az persze lehet, hogy sok tagozat áll így elö, de ezen belivekkel könnyen segíthetünk. Azután az ismétlődő szövegeket a fogalmazónak csak egyszer kell leírnia, később a szöveg elején és végén a zárjel valamelyik for­máját szines irónnal alkalmasa, ugyanezen jelek közt akárhányszor egyszerűen Utasíthat arra, hogy ugyanazt a szöveget kell ide is érteni, olvasni és leírni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom