Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 5. szám - A telekkönyvi állapotok rendezése. [Hozzászólás Molnár Jákó: A telekkönyvi állapotok rendezéséhez című cikkéhez. Telekkönyv, 1907. 4. sz. 61-65. p.]

lOi javára a zálogjog' bekebeleztetett, ez a körülmény nem zárja ki azt, hogy felperes, ki későbben ugyanarra az ingatlanra nézve tulajdonjogi bekebelezést nyert, az alperes zálogjogi bekebelezését eredeti érvénytelenség miatt per utján megtámadhassa." 1890. decz. 17-én 3808. sz. alatt ezt mondotta ki: „A telekkönyvi tulajdonos nz átírást megelőző rangsorozattal bekebelezett zálogjog törlését eredeti érvénytelenség okából perrel szorgalmazni jogosítva van : mert ha a megtámadott bekebelezés elrendelésekor az ingatlanra nyilvánkönyvi joggal nem is birt, de a tulajdon megszerzésével elődjének helyébe lépett és igy érvényesítheti a kereseti jogot, mely ennek személyében megnyílt." 1892. január 22-én 8934/1891. sz. alatt á kir. Kuría igy határozott: „Bármely telekkönyvi tulajdonos, ki telekkönyvi jogaiban sértve érzi magát a tlkví rendi 148. §-a értelmében törlési keresettel élni jogosult tekintet nélkül arra, hogy a megtámadott bekebelezés idejében birt-e nyilvánkönyvi joggal, vagy nem ? Ami kétségtelenül kitűnik azon körülményből ís. hogy jelzálog! kereset esetében a jelzálogjoggal terhek ingatlan későbbi tulajdonosa is a per rendén a jelzáloggal biztosított követelés fennállása ellen mindennemű kifogással élhet/' 1890. szeptember 22-én 6817/1895. sz. alatt ekként: „k későbbi tlkví tulajdonos is jogosult a jogelőde ellenében rosszhiszeműen szerzett végrehajtási zálogjognak kitörlését — az 1881 *. LX. t.-cz. 168. §-ában szabályozott eljárás mellőzésével — a tlkvi rendt. 148. §-a alapján eredeti érvénytelenség czimen támasztott per utján szorgalmazni." Tehát a kir. Kúriának 55. számú polgárjogi döntvénye alapján a nyilvánkönyvön kívüli tulajdonos is, ha a végrehajtató jelzálogos hitelezőnek rosszhiszeműségét bizonyítani képes. 1898. évben 2671. sz. alatt pedig a kir. Kúria azt mondotta ki, hogy: „A zálogjognak eredeti érvénytelenség czimén való törlésére nézve kereseti joggal bir az a nyilvánkönyvön kívüli tulajdonos is, aki a törlési keresettel egyidejűleg a jelzálog tárgyát képező ingatlan tulajdonjogának megítélése iránt pert tett folyamatba és a kérdéses ingatlan részére nemcsak megítéltetett, de a tulajdoni per adatai szerint a tulajdon szerzése sokkal előbbi időből származik, mint a töröltetni kért zálogjog tulajdonosának zálogjoga, mert ez esetben kétségtelen, hogy a zálogjogáltál az ingatlan nyilvánkönyvön kívüli szerzőjének dologhozi joga sértve van." 1898. október 27-én 3159. sz. alatt ekként határozott: „A