Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 4. szám

84 Később hozatott meg az 1881. évi LX. t. cz., a melynek 1. §-ában h) pont alatt a birói végrehajtás alapjául szolgáló közokirat gyanánt a közigazgatási hatóságoknak azon végrehajtható határozatai is fel vannak sorolva, a melyek az érvényben levő jogszabályok szerint birói végrehajtásra utalvák. Ugyanezen törvény 2. §-a a végrehajtás elrendelésére illetékes hatóságról intézkedik és kimondja, hogy az 1. §. h) pontja esetében „ha külön törvény ellenkező intézkedést nem tartalmaz", a végrehajtás elrendelése a bírósagok hatáskörébe tartozik. De az általános elv is az, hogy ingatlanokra a végrehajtás elrendelése más hatóságok által nem, hanem a bíróságok által rendelhető el, igy rendelkezik a többi közt az 1883 : XLIV. t.-cz. 77. §-a is. így értelmezte a belügyminiszter is előbbi rendeletét az 1886. évben 4034. sz. a. kibocsátott rendeletében. Minthogy az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 12. §-a a belügyminisztert az eljárás szabályozására csak addig tartó hatálylyal bizta meg, mig azt a törvényhozás nem szabályozza; és minthogy az 1881. évi LX. t.-cz. a fentebb idézett §-aiban ezt szabályozta es a végrehajtás elrendelését a bíróságok katáskörébe utalta : ennélfogva az első bíróság végzését helyben kellett hagyni. Kelt Nagyváradon, 1905. évi november hó 13-án. FELSŐBIRÓ5ÁQI HATÁROZATOK. Az a jogviszony, amely az összeszámolásnak és az ennek megtörténtével elismert tartozásnak alapjául szolgál, a közjegyzői okiratban kitüntetve nem lévén, ennek kitétele nélkül a közjegyzői okirat a közjegyzői törvény 111. §-a követelményeinek meg nem felel, a miért is annak az okiratnak alapján a kielégítési végrehajtás el nem rendelhető. (A m. kir. Curia 1900. jüt. 30. 4,456. sz. a.) Vak emberre nézve az 1886. évi VII. t.-cz. 21. §-a értelmében csakis közjegyzői okirattal vállalt kötelezettség bir kötelező joghatálylyal, azonban egy árverési cselekmény alkalmával a kir. kiküldött által jegyzőkönyvbe iktatott egyezség az ily törvény kívánta okiratot nem pótolja és az egyezség a magánegyezség tekintete alá esik. Mint magánegyezség pedig ez az okirat bizonyítékul nem szolgál, mert az 1886 : VII. t.-sz. 21. §. c) pontja szerint ily esetben okirat által bizonyítás csak közjegyzői okirattal történhetik. Ebből azonban nem az következik, hogy ha a jogügylet nem közjegyző előtt jött létre, az jogérvénynyel nem bir, hanem az, hogy a jogügylet létrejötte más módon bizonyítandó. (Kir. Curia 1900. decz. 12. 4867. sz.) A közbirtokosság közgyűlésének határozata, ingatlan megvételét és a közbirtokosság ingatlanának jelzálogos kölesönnel való megterhelését tartalmazván, ezen határozat megsemmisítésére irányuló per elbírálása a polgárf bíróság hatáskörébe tartozik. (Kir. Curia 1900. szept. 11. 6850. sz. Ü. L. 39.)