Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 3. szám

71 SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Sz. L. úrnak. Ha a község volt úrbéreseinek a közös legelője (erdője, nádasa) a volt úrbéreseknek helytelenül jogi személynek való tekintése mellett „a község volt úrbéresei" tulajdonául van a telekjegyzőkönyvbe bejegyezve, arra nézve, hogy a közös illetőséget, a belsőségek vagy a külsőségek vagy mindakettő tartozékául kell-e a telekkönyv átalakításakor a tervezetekbe, a telekkönyvi betétek szerkesztésekor a betéttervekbe bejegyezni háromféle jogszabály van, amelyek közül egy a szorosabb értelemben vett Magyarország, kettő a volt Erdély és a volt Kraszna-, Középszolnok-, Zarándmegyék és a volt Kővár vidéke területére esik. Természetes, hogy ahol a birói Ítélet vagy egyezség a szabálytól eltérően állapítja meg a közös legelő, erdő, nádas hovatartozóságát, ott a birói Ítélet vagy egyezség az irányadó. A jogszabályok a következők: 1. A szorosabb értelemben vett Magyarország területén az 1871. LIII. t -cz. 56. §-a értelmében : az úrbéri telkek után járó erdő-, nádas- és legelőilletmények a belsőség tartozékául tekintendők. Tehát ha a szorosabb értelemben vett Magyarországon egyrészről a volt úrbéri telek (egész telek, V-2 telek, V4 telek, l/s telek) alkotó részét képezett belsőség, másrészről a szintén a volt úrbéri telek alkotó részét képezett külsőség különböző birtokosok kezében van, az egész legelő-, erdő-, nádasilletőséget a belsőséget magában foglaló tervezetbe vagy betéttervbe kell felvenni, és amennyiben a tényleges birtokos tulajdonjoga bejegyzésének esete fenn nem forog, a telekjegyzőkönyvbe és a telekkönyvi betétbe is annak a tulajdonául kell felvenni, akinek a tulajdonául a belsőséget telekkönyvezzük. A szorosabb értelemben vett Magyarországon magában véve az a körülmény, hogy valakinek úrbéri belsőség nélkül úrbéri külsősége van, nem ad jogot arra, hogy „a községi volt úrbéresek" nevén levő legelőnek, erdőnek, nádasnak csak a legkisebb részét, is az ő nevére írják. Természetesen nincs kizárva, hogy a külsőség birtokosa a külsőséggel együtt a belsőség után járó legelő-, erdő-, nádasilletőséget is megszerezte, s ez esetben a közös legelő, erdő, nádasból járó illetőség a külsőség tartozéka lesz, de nem a töryénynél fogva, hanem valamoly jogügyletnél fogva, amely jogügyletet mindig külön kell igazolni. 2. A volt Erdély, a volt Kraszna-, Középszolnok-, Zarándmegyék és a volt Kővár vidéke területén a volt úrbéresek a) az erdőből az 1871: LIII. t.-cz. 71. §-a 5. pontja értelmében külső birtokuk aránya szerint kiszabandó erdőrészt kapnak, akiknek pedig csak házuk és belső birtokuk van, ugyané törvényszakasz 6. pontja értelmében az egész telek után járó erdőnek csak 1/s részét kapják; b) a legelőből az 1871 : LIII. t.-cz. 74. §-a 2. bekezdése értelmében tulajdonukká vált összes földbirtokuk arányához mért mennyiséget kapnak; c) a nádasra nézve joghasonlatosságnál fogva ugyanez a szabály alkalmazandó ; 3. A volt Erdély területének városaiban szabad és volt úrbéresekkel vegyes községeiben a község egyes tagjainak illetménye a következő elvek szerint állapítandó meg! a) ha a birtokosok a közös birtokot a legközelebbi 32 óv alatt ter-